Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
2100 honvédelmi törvény valamikor a közeljövőben meg fog születni. Ugyanakkor rá is nyomja a bélyegét a honvédelmi törvény jellegére. Szükségszerű volt a tárgyalások során, hogy két egymást kiegészítő és egymás inverzének megfelelő álláspont csapott össze. A Kormány részéről a maga szempontjából teljesen belátható és tolerálható kö vetelményrendszer vagy igény, hogy a mozgástere az operativitás érdekében a lehető legnagyobb legyen; az ellenzék részéről — s a közös állásponthoz mind a három ellenzéki párt részéről — , hogy a lehető legellenőrizhetőbb körülmények között folyjon a honvéd ség irányítása, a Kormány tevékenysége a Parlament és az ellenzéki pártok mindenkori ellenőrző tevékenysége mellett valósuljon meg. Ebből következik a honvédelmi törvénynek a jelen állapotában egy fura, felemás és — ha úgy tetszik — féloldalú túlsúlya, hog y elsősorban az irányítás és annak ellenőrzése lehetőségeit körülíró dolgokat vagy pontokat dolgozta ki a legpontosabban. Ebből következik, hogy a honvédelmi törvényt jelen pillanatban úgy lehet jellemezni, hogy egy irányításcentrikus honvédelmi törvény jö tt létre. Ezt nem tartom bajnak, nem is azért mondtam, ezt én csak tényként szögezem le. Sőt, ez kimondottan pozitív is lehet, mert soksok problémát, leendő vitát már eleve megszüntet, vagy legalábbis lehetetlenné tesz. Úgy gondolom, hogy ez a törekvés: h ogy az irányítás a lehető legalkotmányosabb legyen és a lehető legteljesebb legyen, a lehető legkorrektebb legyen a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék számára, ez sikerrel járt. Ennél sokkal többet elmondani erről a pontról már nemigen lehet. Én n em hiszem, hogy szükség lenne ilyen téren a honvédelmi törvény szinte bármikori kiegészítésére, már legalábbis amenynyire ezt emberileg be lehet látni. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az irányítás nem csak az ellenőrzés aktusából áll, az irányítás — mint olyan — a honvédelem egészének az irányításáról is beszél. Ezen a területen a honvédelmi törvény már — véleményem szerint — kevéssé sikerült jól. Az alaptörvényjavaslat és a hatpárti módosítócsomag együttesen sem tartalmazza azokat a — honvédség i rányítására vonatkozó — részletes szabályokat, amelyek alapján a mindenkori tárca és a tárca vezetője ténylegesen tudná irányítani a honvédséget. Tisztelt képviselőtársaim! Emlékezzenek önök, vagy emlékeztessem önöket az általános vitában elmondott egyik é rvemre: több ezer olyan irányítási normarendszer van jelen pillanatban is életben, amelyek nem törvényi szinten, hanem miniszteri utasítás, leirat vagy körlevél formájában működnek, és ezekről a honvédelmi törvény nem beszél. Úgy gondolom, hogy a honvédség irányításának problémái annál sokkal bonyolultabbak, hogy egy törvény betétjeként lehessen kezelni, ezekről mindenképpen egy külön törvénynek kell szólni. Komoly és hosszú vita volt a szakértői egyeztető tárgyalások során arról, hogy az Alkotmány azon kit étele, hogy a honvédség irányításáról szóló törvénynek kétharmadosnak kell lennie, ez vajon azt jelentie, hogy a honvédelmi törvényen belül kell ezt megfogalmazni, avagy egy külön törvényt jelent? Az Alkotmány itt nem beszél világosan, lehet így is, és le het úgy is értelmezni. Végül is a közös értelmezés az lehet, hogy elfogadjuk azt, hogy egy kibővített "Honvédség irányítása" című fejezet kerüljön bele a honvédelmi törvénybe. De mindenféleképpen előrelépés ez a Kormány által benyújtott alapjavaslathoz kép est, azonban véleményem szerint nem elégséges. Nem elégséges. Hosszú távon gondolkodni kell azon, hogy igenis egy külön törvény szóljon a honvédség irányításáról. Miért tartom ezt célszerűnek, és miért merem azt mondani, hogy nem elégséges a honvédelmi tör vényben jelen pillanatban az a fejezet, amelyik a honvédség irányításáról szól? A honvédség irányítása három síkon kell, hogy megvalósuljon. Egyszer magának a szervezetnek az irányításáról és vezetéséről kell, hogy szóljon mint honvédségről; egyszer a szem élyzet, jelen esetben a hivatásos és a hadkötelezettek alapján szolgálatot teljesítő állomány tevékenységéről, kötelezettségéről, kötelességeiről és lehetőségéről kell, hogy szóljon; és magának a szolgálati
