Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
2091 Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! 9 óra 5 perckor Szabad György elnök úr tájékoztatta a Házat a Magyar Rádió 20 vagy 22 munkatársának leveléről az én egyik módosító indítványommal kapcsolatban. Kérem elnök urat, hogy bár most a honvédelmi törvény részletes vitájához kívánok hozzászólni és az alkotmánymódosítás kérdésköréhez, engedje meg, hogy pár s zóval reagáljak erre, mert akkor éppen a gépkocsimban ültem, s egy forgalmi dugóban voltam, és nem állt módomban erre ugyanabban a közegben reagálni, mint ahogy az elnök úr ezt a levelet fölolvasta. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, hogy tekintsen el ettől. Önnek alkalma lesz a jövő héten plenáris ülés előtt vagy más formában megnyilatkoznia, most azonban a honvédelmi törvény részletes vitája folyik, tehát nem illenék ide. Kérem, hogy ezt értse meg, és más alkalmat keressen a reagálásra. MÉCS IMRE (SZDSZ) Köszönöm szépen elnök úr higgadt szavait. Azért jobb lett volna most reagálni, hiszen még viszonylag közel van egymáshoz a reagálás és a levél, de akkor ezzel fogok élni, csak ugye, ez egy hét késedelmet jelent. A honvédelmi törvé nyt és a hozzá csatlakozó alkotmánymódosítási javaslatokat együtt, közösen kell tárgyalnunk, hiszen ezek szoros, immanens egységet képeznek, és a honvédelmi törvénynek és ennek az alkotmánymódosításnak a kérdése igen jó stádiumba jutott. Ahogy itt hallottu k a honvédelmi bizottság elnökétől és az alkotmányügyi bizottság elnökétől, egyhangú vagy szinte egyhangú egyetértés alakult ki a legfontosabb kérdésekben. Hangsúlyozni kell, hogy ez nagyon jó dolog. Ez azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlés fontos ügyekb en képes arra, hogy konszenzust alkosson, a magyar Országgyűlés képes arra, hogy minősített, kétharmados törvényeket alkosson, sőt valamennyi képviselő kétharmadának egyetértését meg tudja nyerni, és ilyen törvényeket ki tudjunk dolgozni. Mármár megkongat ták a vészharangot a kétharmados törvénykezés felett. Úgy gondolom, hogy ez a most folyó procedúra kitűnő példa arra, hogy igenis, fontos kérdésekben, jól megválasztott témakörökben sikerül kétharmados törvényeket hozni. Egy igen nagy törvényt hozunk létre , amely kódexszerű, és amely a honvédség viszonyain túlterjeszkedve valójában a társadalom egészét érintő törvényt fog eredményezni. A hozzá csatlakozó, ráépülő további törvények pedig pontosan és részleteiben fogják szabályozni azokat a kérdésköröket, ame lyek kibontása nem e törvénybe illeszkedett. Miért mondtam el mindezt? Azért, mert valahol el kell vágnunk a problémáknak a megvitatását. Azokat a kérdéseket, amelyek a szolgálati törvénybe, a nemzetbiztonsági törvénybe vagy a rendőrségi törvénybe valók, o tt kell tárgyalnunk. Rátérnék akkor a részletes vita keretében arra a legfontosabb kérdéskörre, amelyet Bejczy Sándor vetett föl, és amelyre vonatkozóan alkotmánymódosítási javaslatot tett. A már egyhangúlag elfogadott és javasolt alkotmánymódosítást igen hosszú, többlépcsős munkában alakítottuk ki, többpárti egyeztetés keretében, a tárca képviselői, a mi szakértőink interaktív közreműködésével. Úgy is — ahogy ez a korábbi hírlapi reakciókban követhető — több munkaokmányt kellett átalakítanunk és tovább fin omítanunk. Miért mondom el mindezt? Mert eléggé meglepetéssel ért bennünket az, hogy a hatpárti konszenzus keretén túlmenően egy rendkívül fontos és emberi alapjogokat érintő kérdésbe bekerült egy újabb alkotmánymódosítás. Hónapokon keresztül, amíg tartott a hatpárti egyeztetése a törvénynek, megkíséreltük úgy megoldani az ország védelmének valamennyi kérdését, hogy ne kelljen a hatályos Alkotmányhoz hozzányúlni.
