Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
209 ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy képviselőtársaim és a magam nevében tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Görel Thurdin svéd területfejlesztési miniszter asszon yt és kíséretének tagjait. (Taps. — A küldöttség vezetője felállva köszöni meg az üdvözlést.) Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert és kellemes itteni tartózkodást kívánok. Tisztelt Országgyűlés! Tehát megadom a szót dr. Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólalók: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először is örömömet fejezzem ki afölött, hogy ezt a mindenki által nagyon várt törvényjavasl atot tárgyalja a Parlament. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a korábbi gazdasági bűncselekmények a tervutasításos rendszerhez kötődtek, ezért a piacgazdaság viszonyai között nem alkalmazhatók. Az 1993. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezte ugyan az elav ult bűncselekményeket, az új társadalmigazdasági viszonyokra épülő, a piacgazdaság nem kívánt hatásaként jelentkező magatartásokra, büntetőjogi üldözésére azonban a meglevő tényállások nem mindig alkalmasak, a klasszikus vagyon elleni bűncselekmények — pé ldául: lopás, csalás, sikkasztás — a gazdasági visszaéléseknek csak egy részében alkalmazhatók. Azt hiszem, az senki előtt nem kétséges, hogy a gazdasági bűncselekmények új tényállásait tartalmazó módosításra már korábban is szükség lett volna. A kialakuló piacgazdaság viszonyai között igen hamar megjelentek annak nem kívánt negatív hatásai is. Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a gazdasági bűncselekmények meghatározásának mikéntje — különösen az, hogy mely területeket kíván a büntetőjog szabályozási köré be vonni — egyaránt érdeklődésre tart számot azok körében, akiket felháborítanak a közelmúlt gazdasági visszaélései, és azoknál is, akik a gazdasági élet aktív szereplői. A jogi szabályozás hézagait kihasználó ügyeskedők gyakran követnek el olyan, a társad alom erkölcsi rosszallását kiváltó cselekményeket, amelyek káros hatásuk miatt már büntetőjogi következménnyel kellene hogy járjanak. Ez az "átmeneti" állapot azt is eredményezi, hogy a bűnüldöző szervek elbizonytalanodnak és olyankor sem kezdeményeznek bü ntetőeljárást, amikor ez a jelenlegi rendelkezések szerint is megengedhető volna. Ha a törvényhozás nem késlekedik, reagálhattunk volna sok olyan gazdasági visszaélésre, amely megfelelő büntetőjogi tényállások hiányában a büntetőjog eszközeivel szankcionál atlan maradt. Úgy érzem, hogy jelenleg a gazdaság területén jelen lévő bűnözés egyik elősegítője a jogi, s ezen belül a büntetőjogi szabályozás kielégítetlen volta. Éppen ezért, amikor üdvözlöm e törvényjavaslatot, meg kell említenem azt is, hogy kissé elk ésettnek tartom a Kormány részéről azt, hogy ez év áprilisában terjesztette javaslatát a Parlament elé, az Országgyűlés részéről pedig azt, hogy e rendkívül fontos törvényjavaslat tárgyalását csak most kezdte meg. Mindannyiunk előtt ismert, hogy milyen vis zszaélések történtek a privatizáció, az állami vállalatok, szövetkezetek átalakulása során. A gazdasági társaságokba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport értékének mikénti megjelölése nagyban befolyásolta az abban részt vevő személyek tulajdoni há nyadának alakulását. Az apporttal elkövetett visszaélésekre ez ideig csak a polgári jog eszközei álltak rendelkezésre. E törvényjavaslat szigorú büntetést helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki közreműködik abban, hogy a nem vagyoni hozzájárulása érték en alul vagy értéken felül kerüljön megjelölésre. Nyilván pusztán a büntethetőség ténye is számos személyt fog visszatartani attól, hogy a törvénytelen spekulációnak ezt a formáját válassza.
