Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZÉL PÉTER, DR. (független)
2074 tárgyalása történjék meg, és érdemi álláspontok, illetve érdemi bizottsági állásfoglalások szülessenek mindezekről, mert csak abban az esetben tudok egyáltalán bekapcsolódni a vitába, és bármiféle megmérette tését adni a Tarnóczky — Rudicsféle törvényjavaslatnak is. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Az előzetesen jelentkezők sorából megadom a szót… (Dr. Salamon László jelentkezésére:) Igen, Salamo n László kíván kétperces reflexiót… Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Azért kért em még egyszer szót, hogy az alkotmányügyi bizottság — és gondolom, a többi bizottság — eljárását talán még jobban megvilágíthassam. A Tarnóczky — Rudicsféle javaslatnak az egyik központi kérdése az F kategóriába besorolás feltételeinek pontosítása. Az előt erjesztők úgy tájékoztattak minket, és ezt a Kormány is megerősítette, hogy ha ebben a kérdésben két héten belül nincs hatályos törvény, akkor az január 1jétől nem realizálható. A törvényjavaslathoz összesen 68 módosító indítványt nyújtottak be, gyakorlat ilag a törvény számos pontját érintően, nagy többségben olyan pontokat érintően, amelyeknek semmi köze ehhez a problémához. Lényegében a módosító indítványok többékevésbé a törvény teljes áttekintését és felülvizsgálatát teszik szükségessé, hogyha a bizot tságok és az Országgyűlés érdemben belebocsátkozik ezeknek a módosító indítványoknak a vizsgálatába, illetőleg az általuk felvetett kérdések megoldásába. (9.30) A közalkalmazotti törvényt eredetileg az Országgyűlés több hónapos munká val alkotta meg. Én gondolom, hogy az eddig elmondottakból egyenesen következik, hogyha a bizottságok úgy értékelték volna, hogy itt az ideje a teljes revíziónak, akkor az eredeti előterjesztés célját vesztette volna. Akkor ebből nemhogy két héten belül, d e két hónapon belül sem lenne törvény. És még egyet most már csak az alkotmányügyi bizottság szempontjából ismét hangsúlyoznék: mi voltunk az utolsó bizottság a sorban, amely ebben az ügyben eljárt. Tehát számunkra ez az eljárás már adott volt abból, hogy az általunk eljárt másik három szakbizottság már ilyen álláspontot foglalt el, és így kezelte ezeket a módosító indítványokat, mi csak igazodtunk ehhez a helyzethez. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Az előzetesen jelentkezettek sorából mos t Szél Péter független képviselő felszólalása következik. Felszólaló: Dr. Szél Péter (független) SZÉL PÉTER, DR. (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Először csak egy mondattal Salamon László képviselő úr legutolsó megjegyzésére, miszerint annyi módosító és olyan sokfajta módosító indítvány érkezett ehhez a törvényjavaslathoz, ami azt jelzi, hogy ennek a törvénynek az átfogó felülvizsgálata szükséges. Itt megjegyzem, hogy nem ez az első törvény, amelyet a magyar Országgyűlés megalkotott, és a működése során derült ki, hogy bizonyos hiányosságai vanak, és a magyar Országgyűlés ezt követően javította is. Tehát ezt úgy gondolom, hogy miután ez egy "tanuló időszak", nem akkora nagy szégyen, hogyha valamire menet közben rájövünk, hogy nem maga a tökély, és megpróbáljuk kijavítani. Az, hogy ezzel a törvénnyel valóban ez a helyzet, ezt, azt hiszem, mi sem bizonyítja jobban, mint — nem árulok el talán túlságosan nagy titkot, de úgy tudom — hogy különböző főhatóságok foglalkoznak azzal, hogy ennek a t örvénynek az átfogó rendezését majd az Országgyűlés elé hozzák,
