Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1988 Amikor elvben arról beszélünk, hogy a feketegazdaság tekintetében lépéseket kell tenni és fel kell számolni az adóeltitkolásokat, akkor nagy egyetértés mutatkozik. Ám, amikor egy konkrét lépésre kerül sor, amel y a legálisan eltüntethető nyereségek egy nagyon kis hányadának az utólérésére vonatkozik és a konkrétumban is megjelenik a feketegazdaság egy részének utolérése, akkor rögtön kiderül, hogy nem így kellene, nem ennyit kellene, nem ezen a területen kellene és így tovább. Nagy tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ennek a külföldön is sok helyen gyakorolt adónemnek a bevezetését szíveskedjenek támogatni. A másik, amit szükségesnek tartok a témához tartozóan elmondani, hogy egyegy nagyvállalkozás szintjén a minimumadó olyan jelentéktelen összeg, amely miatt likviditási problémák, csődhelyzet nem állhat elő annak ellenére, hogy a költségvetés ezen a címen 6 milliárd forint körüli bevétellel számol. Ha ilyen helyzet bekövetkeznék, akkor erre a következő, nag yon egyszerű és átlátható példát szeretném mondani: 1000 forint árbevétel esetén a minimumadó 7 forint 20 fillér. Adókedvezmények esetén pedig még ennél is kevesebb, mert minden adókedvezmény érvényesíthető a minimumadóval szemben is. Emellett megvan a mód arra, hogy kezdő vállalkozások, a mezőgazdaság területén az elengedés eszközeivel éljünk. (16.40) Szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács szeptemberben megtartott ülése során a munkaadói oldal számára is vitát vá ltott ki a minimumadó kérdése. A munkavállalói oldal és a Kormány türelmesen várta a munkaadói oldal állásfoglalását, amely összegszerűségében közel azonos két adódifferenciát kellett hogy egybevessen: szállítsuke le 36%ra 40ről a társasági adót, a mini mumadó 2%os bevezetése mellett, vagy ne szállítsuk le, és ne legyen minimumadó. Egy közel háromórás belső vita után a munkaadói oldal — saját érdekeit is mérlegelve — a 36%os társasági adó és a 2%os minimumadóalap mellett döntött. Az adományok adómente sségének korlátozására tett javaslat mellett egyetlen érvet említek: a bizottságokban lefolytatott viták után egyetértés alakult ki az ilyen alapítványi adományoknak az adó 50%ában való korlátozásáról, tehát tízszeresére növeltük az eredeti kormányelőter jesztésben foglaltat. Úgy gondolom, nem lehet kétséges — és a realitása sem kérdőjelezhető meg — , hogy adakozzék, aki már adót fizetett, és az adomány ne terjedjen a teljes jövedelemig, azaz ne tüntessék el így a vállalkozások adókötelezettségeiket. Ha ugy anis azt teszik, akkor fejlődésüket, megélhetésüket teszik kockára, vagy az adományozás valójában csak az adó elkerülésének célját szolgálja. Tisztelt képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtását követően fogadta el a tisztelt Országgyűlés a Polgári Tör vénykönyv módosítását, amelyben új szervezeti formaként lehetőségeket teremtett közhasznú társaság alapítására. A Parlament munkájának eredményességét, rugalmasságát bizonyítja, hogy ennek az új szervezeti formának az adózására irányuló szabályok módosító indítványok révén már megjelenhettek és beépíthetővé váltak a társasági adótörvénybe. Ez az, amit a köznyelven nagyon sokan a nonprofit szervezetek adózási szabályaiként ismernek és fogadnak el. Tisztelt elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy e néhány gondolattal segítettem önöknek abban, hogy döntésüket meghozzák, és ennek jegyében ajánlom a társasági adó módosításáról szóló törvényjavaslatot, az elfogadásra ajánlott módosító indítványokkal együtt megszavazni, hogy ezzel a jövőben a gazdaság nö vekedésének a célja érdekében olyan adócsökkentéssel és ösztönzéssel mehessünk a gazdaság irányába, amit tőlünk joggal elvár az egész társadalom és a gazdálkodó szereplők. (Taps a jobb oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérem Képvi selőtársaimat, foglalják el helyüket: határozathozatal következik. (Rövid szünet, mialatt minden oldalon képviselők érkeznek a terembe.)
