Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Kérdések - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1969 feladatai között a jódmentesítés központi költségvetésből való kiemelt támogatása? Köszönöm, és várom miniszter úr megnyugtató válaszát. ( Taps az SZDSZ padsoraiban.Vörös Vince) Köszönöm . Az elhangzottakra dr. Surján László népjóléti miniszter úr adja meg a választ. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy rám utassak az elhangzott kérdésnek egy sajátos vonatkozására, a kezdetére. Itt a képviselő úr nem átallott elismerő szavakat használni bizonyos arzénmentesítő programok jelenlegi állásával kapcsolatban. Bárha ilyen objektív megszólalás gyakrabban történne a H áz mindkét oldalán! Ezt megköszönve, megpróbálok objektíven válaszolni a tényleges kérdésekre is. Az amerikai adatokban említett 35 mikrogrammos érték a fél évnél kisebb csecsemőkre vonatkozik. Itt a vízfogyasztás mennyisége is jelentősen kisebb, ilyen ért elemben lehet ezzel számolni. Egyébként kívánatosnak is mondják szakértők — éppen az Egyesült Államokban — a 300 mikrogramm/napos bevitelt. A tolerálható maximális napi összes bevitel az Egészségügyi Világszervezet legújabb állásfoglalása szerint 1 milligr amm/napban, másképpen kifejezve 17 mikrogramm/ testsúlykilogramm/napban határozza meg. Itt tulajdonképpen az az érdekes, hogy a WHO egy kívánatos napi jódbevitelről beszél, ez 80 usque 150 mikrogramm. Nagyon lényeges az is, hogy a WHO rendkívül óvatos. Áll ásfoglalása szerint nem áll elegendő adat rendelkezésére ahhoz, hogy akár irányértéket, akár határértéket adjanak az ivóvízben megengedhető jodidkoncentrációra vonatkozóan. A határérték megállapítása ugyanis nemcsak az egészségkárosító hatás, hanem egyéb s zempontok alapján is történhet, mint az úgynevezett organoleptikus tulajdonság dolgában. Az interpellációban, helyesebben az ön kérdésében, az említett 100 mikrogramm/liter érték nem határérték, hanem kívánatos érték. A konkrét kérdésekre hadd mondjam a kö vetkezőket. Az első kérdés, hogy milyen eredményekről tudunk beszámolni a közegészségügyi vizsgálatokat illetően. Az ivóvíz jodidtartalmának fölmérése az egész országban megtörtént. Ez alapján állítható, hogy az ország lakosságának 80%a mindössze 25 mikro gramm/ liter jódtartalom alatti vizet fogyaszt. A jódürítéssel végzett vizsgálatok is rámutatnak arra, hogy ez kevés, ezért 1949 óta jódtartalmú konyhasó van forgalomban Magyarországon. Az ANTSZ Békés Megyei Intézete és az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a megye lakosságának 10%a 100 — 1500 mikrogramm/liter körüli vagy — ahogy azt hallottuk — azt meghaladó jódtartalmú ivóvizet fogyaszt. Ez különösen a víz klóros fertőtlenítése esetén jelenthet bizonyos problémákat. Nincs adatunk arra nézve, h ogy a víz és egyéb szennyezőanyagai a jóddal együttesen okoznake valamilyen speciális — mondjuk — magyar vagy Békés megyei veszélyeztetettséget. E felmérés során néhány településről jeleztek olyan megbetegedést, amely esetleg ennek a jódnak betudható, de hitelesen elfogadható, bizonyítható adataink nincsenek. Tájékoztatni tudom képviselő urat a második kérdéssel kapcsolatban, hogy az előbb említett szervek a kérdés fontosságára való tekintettel felmérést kezdtek az ivóvízben előforduló nagy mennyiségű jodi d, illetve jodid és arzén együttes károsító hatásának konkrét megvizsgálására. Az epidemiológiai vizsgálatok adatfelvétele nagyrészt megtörtént, jelenleg a feldolgozás folyik, a tudományos értékelés '94 első negyedévének végére, második negyedévére várható . Ekkor lehet hiteles állásfoglalást tenni az ügyben. A jódnak az ivóvízszabvány előírásai közé történő felvételével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az ivóvízszabványban az általam megszerzett tájékoztatások szerint a jódra vonatkozó határérték sehol a világon nem jelent meg. Az USAban tejre adtak ki egy ilyen adatot, ami
