Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VONA FERENC, DR. (MDF)
1945 A szolgálat a radikális létszám- és költségvetési támogatáscsökkenés miatt arra kényszerült, hogy a nemzetközi kötele zettségeit közvetlenül nem érintő feladatainak ellátásával magánállatorvosokat bízzon meg. Így jött létre a hatósági jogkörrel megbízott magánállatorvosi szolgálati forma, amely állandó kritika tárgyát képezi az Európai Gazdasági Közösség részéről, mintho gy azonos személy hatósági ellenőrző tevékenységet folytat a saját maga által ellátott területen. Ez a gyakorlat sérti az államigazgatási eljárási törvény összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait is. Az előzőek miatt szükséges az állami és a magánállate gészségügyi szolgálat feladatának szétválasztása, amely 300 fő főfoglalkozású állami állatorvosi álláshely létesítését teszi szükségessé exportunk hatékonysága érdekében. Ezzel a szolgálat szervezeti rendszere és feladatmegosztása megfelelne a jogszabályi előírásoknak és az EKkövetelményeknek. Az állatlétszám az elmúlt években fokozatosan visszaesett. A vágásszám és az export 1993ban jelentősen csökkent. Emiatt az állategészségügyi szakértői intézmények bevétele is jelentősen csökkent. További bevételelm aradást okoz a fizetésképtelenné vált, csődeljárás alatt levő termelők behajthatatlan adósságállománya is. A húsvizsgálati díjtételek növelésére a behajthatatlan követelések miatt már nincs reális lehetőség. A magyar és a nemzetközi élelmiszerbiztonságot szolgáló követelményrendszer érvényesítése tehát állami feladat, amelyhez a forrást támogatással kellene biztosítani. De jelenleg ez csak 14,5%os szintű, míg a bevételek fedezték eddig a kiadások 85,5%át. A jelzett visszaesések miatt a bevételek nem real izálódnak. A bevételkiesés miatt 1994re minimálisan 350 millió forint többlettámogatásra van szüksége az ágazatnak, míg az állategészségügyi alágazat működtetése állami feladat és nem lehet a bevétel függvénye. (11.50) Összefoglalva képviselőtársaim: a j árványvédelmet, állattartást és tenyésztést, az EGKelvárások teljesítését a szolgálat csak úgy tudja kellő színvonalon ellátni, ha a költségvetés '94ben minimálisan 800 millió forint kiadáselőirányzattal nő. A 800 millió forint kiadás és egyúttal támoga tási előirányzatnövekményforrás tehát az általános és céltartalék, melynek összegét ugyancsak 800 millió forinttal javaslom csökkenteni. Ez lenne az egyik, amelyet szeretnék a figyelmükbe ajánlani. A másik, amely nagyon lényeges dolog, ezt pedig egy többp árti konszenzus előzte meg, amelyet Török Gábor, Kulin Sándor, Szauter Rudolf, Dragon Pál Kisgazdaképviselőkkel, Körösfői László képviselőtársammal s Kuncze Gábor úrral együtt nyújtottunk be, amely azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Köztársaság '94. évi költségvetése című törvényjavaslat 24. §a (5) bekezdés b) pontjából az a rész, amely az egyenlő összegben szövegrészt jelzi, maradjon el, és egyidejűleg egészüljön ki a 70%a a lakosság számával arányosan illeti meg valamennyi megyei önkormányzatot. Mert miről is van szó, képviselőtársaim? Arról, hogy az illetékbevételek túlnyomó többsége a gazdálkodás folyamatában keletkezik: például vagyonátruházás egyéb eladásoknál. Ebből következően a magasabb összegű illetékek azokon a területeken szedhetők be, ahol a gazdasági élet mozgásban van. Indokolt tehát, hogy a befolyt bevételek felhasználása is legnagyobbrészt e területeken történjék, miután egyre nagyobb az igény mind a lakosság ellátására, mind a beruházások megvalósíthatósága érdekében a termelő infrastruk túra fejlesztésére. Az illetékeknek a megyék közötti jelenlegi elosztási rendszere a bevételi oldalon jelentkező különbségeket nivellálja oly módon, hogy a magasabb összegű illetékbevételt elérő megyéktől jelentős forrásokat elvon. A pénzügyi szabályozóren dszer szerinti visszaosztás az egyenlősdi elve alapján történik, tehát nem veszi figyelembe a szükségletekben meglévő különbözőségeket. A megyei önkormányzatok forráshiánnyal küszködnek — ez köztudott — , helyi adó t nem vethetnek ki. Az általuk működtetett intézmények egy részéhez normatív állami támogatás nem kapcsolódik. A települési önkormányzatok élnek az önkormányzati törvény által biztosított lehetőséggel, s egyre többen megyei üzemeltetésre átadják a körzeti, térségi feladatokat ellátó intézményeket, mint például középfokú oktatási intézményeket, orvosi rendelőket és egyéb
