Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság alelnöke:
1940 Ennek bevezetőjeként szabad legyen rámutatnom arra, hogy a környezetvédelem kérdése az u tóbbi időben rendkívül felértékelődött. Ennek megvannak a természetes okai, hogy miért foglalkoznak országszerte, de világszerte is a környezetvédelemnek a kérdésével és a faladataival. Nálunk, Magyarországon azért alakult ki a környezetvédelemmel sokat fo glalkozó téma, mert az elmúlt 40 esztendő alatt rossz gazdaságpolitikai célokat tűztek ki, olyan ipartelepítéseket hajtottak végre, olyan motorizációt vezettek be, olyan kemikális mezőgazdaságot folytattak, amelyek mindmegannyian az élet minőségét befolyás olták, ugyanakkor nem teremtették meg annak a feltételeit, hogy a környezeti károkat valamilyen módon csökkentsék, kivédjék, megszüntessék. Természetes dolog, hogy ez felvetette az utóbbi időkben a környezetért aggódó szerveknek, állampolgároknak az érdekl ődését. Miután a környezetvédelem alapvetően három körre szorítkozik, elsősorban a levegő tisztaságának a védelmére, másodsorban a föld minőségének a védelmére, harmadsorban pedig a víz minőségének a védelmére, ezekben a kérdésekben kell nekünk végeredmény ben az 1994. évi állami költségvetés megjelenítését is csokorba foglalni. Minden bizonnyal ismeretes, hogy ezek a környezeti károk, amelyek a motorizáció és a helytelen ipartelepítés során kialakultak, nem küszöbölhetők ki rövid időn belül, nagyon hosszada lmas, talán évtizedre nyúló programokat fognak megjeleníteni a gazdaság életében, hogy ezeket valamelyest csökkenteni lehessen. Ugyanakkor viszont az élet minőségének a védelme érdekében rendkívül sok erőfeszítést kell tenni azért, hogy ezeket a társadalom , az ember el tudja viselni. Ennek előrebocsátásával szabad legyen néhány, azokról a területekről felsorolt példát megemlítenem, amelyek alapvetően a környezetet kímélik, a környezetet védik és az emberi életet valamelyes mértékben szolgálják. A felsorolás t a miniszteri tárcánknál megjelenített fejezetekben látom célszerűnek megemlíteni. Az első ilyen, ami a belügyminiszteri tárcánál jelentkezik, az önkormányzatok céltámogatásának a kérdése, amely az ivóvízkészletek fejlesztésére szól, és új ivóvíztelepíté si lehetőségeket is biztosít. Ismeretes, hogy a közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások százalékos megoszlása Magyarországon csak hét megyében éri el a 8090%os szintet, a többi megyében nem éri el ezt a mértéket, ebből következően rendkívül nagy fela dataink vannak, hogy az egészségesvízellátást biztosítani tudjuk. Ezzel szemben tehát az állami költségvetés 1994re 33 milliárd forintot irányoz elő erre a célra, ugyanezt 1993ban csak 28 milliárd forinttal tudta a költségvetés biztosítani. Ez az 5 mill iárd forintos beruházási költségemelkedés alapvetően jó irányba próbálja befolyásolni a közműves ivóvízellátást. A másik ilyen fontos kérdés a Közlekedési Minisztérium területén jelentkező, a kiemelt városok szennyvízkezelésének a beruházási programja, ame ly 1993ban 400 millió forintot jelentett, most 1994re több mint a duplájára, 900 millió forintra van prognosztizálva, reményeink szerint be is fejezhetően. A közcsatornahálózatba bekötött lakások százalékos megoszlása még rosszabb helyzetet mutat, mint a közműves ivóvízellátás, mert Magyarországon csak két megyében és Budapesten van 50% körül meghatározva az a bekötés a közcsatornahálózatba, amely befejeződött. Rettentő nagy elmaradás van e tekintetben, éppen ezért ennek a beruházási költségemelkedésnek nagyon helyén való az 1994. évi szerepeltetése. A kiemelt városok szennyvízkezelése Győr, Pécs, KisBalaton és Keszthely területén jelentkezik. A másik ilyen rettentő nagy fontosságú kérdés a nagymarosi és visegrádi beruházásnak, a Duna rehabilitációjának a helyreállítása, amelyre 1993ban 800 millió forintot fordítottunk, 1994ben 2 milliárd forint van tervezve ennek a helyrehozására. Ismeretes, hogy ez a bős — nagymarosi vízmű helytelen beruházás megindításának a visszafordítását próbálja megoldani. Lényeg es dolog, hogy olyan közlekedési hálózat alakuljon ki Magyarországon és abba az irányba történjen fejlesztés, amely a legjobban kíméli a környezetet: ez a vasúthálózatnak a fejlesztése. Az
