Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége vezérszónoka:
1889 Nagyon fontos — ez teljesen világos — , hogy amikor nyilvánvaló, egyszerű, világos feltételrendszert próbálunk megfogalmazni a gázszolgáltatók, az engedélyesek, egyáltalán az egész ágazat szempontjából, akkor kulcsfontosságú, hogy ezen a területen milyen tarifapolitikát próbálunk érvényesíteni. Túl azon, hogy a 30. §, amely az árszabályozás kérdését taglalja, meglehetősen rövidre sikerült, és ebből a szempontból nem világos, sőt tulajdonképpen csak azt mondja, hogy a tarifaszabályozás a Kormány hatáskörébe tartozik, de nem próbál — egyébként talán helyesen — hosszú távú elkötelezettségeket vállalni a tarifaszabályozás kérdésében, u gyanakkor a 17. § (2) bekezdése a gáz hatósági árával nem fedezett költségekre próbál valamilyen garanciát megfogalmazni. Ez a világos tarifapolitikában legalábbis elbizonytalanít. Arról van ugyanis szó, hogy a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletében meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást köteles a fogyasztóként jelentkezőkkel megfizettetni. Ez a mondat arra utal, hogy a törvény az egyik vonatkozásban a tarifapolitikát, ami kulcskérdése ennek az ágaz atnak, bizonytalanságban hagyja, más oldalról viszont azt a feltételezést erősíti meg, hogy Magyarországon a gázszolgáltatással kapcsolatos hosszú távú tarifapolitika nem abba az irányba megy, hogy a gázszolgáltatók vagy egyáltalán az engedélyesek a gáz ha tósági árán keresztül kapják meg azokat a költségeket, amelyekkel a fejlesztéseiket, a beruházásaikat fedezni tudják, hanem valamilyen módon egy kicsit ez egy korábbi tarifapolitika része, nevezetesen az, hogy a szolgáltatásért fizetett díj nem elegendő mi nden esetben a fejlesztésre, az amortizációs költségekre, a beruházásra, hanem ezt valamilyen központi forrásból vagy ennek egy másik verziójaként a fogyasztóként jelentkezőkkel próbálja megfizettetni ez a törvény. (18.10) Nem az a probléma ezzel, hogy ez nem vállalható. Teljesen világos, hogy hosszú távú tarifapolitikát kell megfogalmazni, amiben nem lehet azt mondani, hogy azért, mert világos és egyértelmű helyzeteket kell teremteni ebben az ágazatban, a tarifapolitikát és annak tendenciáját tíz évre fixe n rögzítjük. Ez lehetetlenség. Azonban a törvényben ez súlyos ellentmondás, mert nem fogalmazza meg világosan egyrészt a tarifapolitika fő irányát; másrészt pedig nincsenek benne azok a valamilyen szempontból azért behatárolható terminusok, amikor is a gáz szolgáltatóknak, engedélyeseknek lehet kalkulálni azt, hogy hosszú távú üzletpolitikájukat milyen tarifapolitikához igazítsák. Egyébként azt nem kell mondanom, hogy ezek a kalkulációk — költségek, ár, fedezet — nagyon éles vitákra vezetnek, és egyébként el dönthetetlen a kérdés sok szempontból. Ez egyébként minden természetes monopóliumnál jelentkezik, tehát ezt a kérdést semmilyen törvényi megfogalmazással nem lehet kikerülni. Szintén szeretnék utalni arra, hogy az általam elmondottakkal nem egészen egyezik a törvény 28. §ában megfogalmazott közszolgáltatási üzemszabályzat fejezete. Egész egyszerűen azért, mert — elég fura módon — a Kormány hatáskörébe utalja, egy kormányrendelettel kívánja megfogalmaztatni azt a közszolgáltatási szabályzatot, amiben rendez i a szolgáltató, a gázértékesítő és a fogyasztó közötti jogviszonyt. Talán ebből a szempontból több és fontosabb útmutatót lehetne adni ebben a törvényben, pontosan azért, hogy világos legyen mindenki számára, melyek azok a határok, amelyeken belül a magya r gazdaságpolitika, vagy egyáltalán ennek az ágazatnak a kormányzati szabadsága húzódik. Összefoglalóan szeretném elmondani azt, hogy ez a törvény sok szempontból nagyon szükséges. Gondoljunk csak arra, hogy a különböző területfejlesztési alapokból és egyé b kormányzati támogatásokból fejlesztett gázhálózatoknak — amelyek beruházása most is fut — , e beruházásoknak a tisztábatétele hallatlanul fontos abból a szempontból, hogy világos törvényi keretek között lehessen ezt az ágazatot, ezt a szektort fejleszteni . Ebből a szempontból most a '67es törvény és ennek Szűcsféle módosítása van életben, illetőleg azóta van egy sajátos átmeneti állapot, amelyre a törvény próbál valamit megfogalmazni a 33. § (6) bekezdésében; meg kell mondanom, nem megnyugtató módon.
