Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - KIRÁLY BÉLA (SZDSZ)
178 költségkihatása akkor több milliárd forint volt, és az elszigetelt nyilvántartások vezetésének többletkiadása évente is nyilvánvalóan több százmillió forint. Mégis ez a demokrácia ára, tudomásul kell vennünk, hogy rövid távú haszonelvűség nem lehet úrrá demokratikus alapelveinken. Ez a megfontolás kell, hogy szem előtt legyen parlamenti munkánkban is, ezért nagyon óvatosan álljunk hozzá a képviselői indítványok pragmat ikus okokból történő korlátozásához is. Tisztelt képviselőtársaim! Hasonló statisztikai adatokat sorolhatnék a módosító indítványok kezelésében is. Ott is csak egyedül Spanyolország példa arra, hogy a frakcióvezetés jóváhagyásától függ egyegy képviselői i ndítvány szavazásra kerülése, a többi 80 országnál általános, hogy néhány képviselő aláírásával a ház elé mehet a bemutatott képviselői módosító javaslat. Ennek az a funkciója, hogy a választópolgárok előtt nem egységes tömb a parlament, nem tűnik el a fel elősség, hanem a szavazási statisztikákból néven tudják nevezni, hogy ki hogyan szavazott bizonyos kérdésekben. Ha ez a felelősség eltűnik már a bizottságokban, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a választópolgárok a következő választásokon nem tudnak kit k icserélni, hiszen nem tudják, hogy bizonyos kérdésekben ki hogy szavaz, hiszen a vitatott javaslatok el sem érik a tisztelt Házat. A nemzetközi példák bemutatásával, remélem, képviselőtársaimnak irányt mutattam abban a kérdésben, hogy az előterjesztés, az országgyűlési határozattervezet Európa demokratikus országaihoz viszonyítva milyen irányba vinné a törvényhozás munkáját. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Király Béla képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövets ége. Felszólaló: Király Béla (SZDSZ) KIRÁLY BÉLA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minden intézménynek, szervezetnek, de különösképpen ilyen szuverén testületnek, mint a törvényhozás, minden joga megvan arra, hogy a saját belső ügyeit szabályozza, a tapaszt alat, a gyakorlat, a szükségesség értelmében módosítsa. Nem szabad azonban a demokrácia alapelveit figyelmen kívül hagyni, amiben természetesen a legfontosabb az, hogy törvényt a többség akarata alkot anélkül, hogy a kisebbséggel szemben a fair playt, a t isztességes bánásmódot elfelejtenénk. Megmondom őszintén, és remélem, senki nem érti ezt félre, senki sem fogja azt hinni, hogy az iránt a frakció iránt, amelyik igazán itt szóba kerül, vagy annak a szellemi vezetőjével szemben túl nagy volna a szimpátiám, de engem a legjobban az zavar, hogy a tízes frakciószámot tizenötre akarjuk felemelni. Ha erről korábban szó is volt, ma ez egyetlen frakcióra vonatkozik. Ebben a tekintetben még azt is fel merem hozni, hogy a büntetőjogi eljárásnál lévő jogos gyakorlatot és elvet is figyelembe lehet venni, ami úgy szól, hogy: "Nem ítélhető el senki egy tettért, amely tettet az elkövetése után nyilvánít a törvény bűnnek." Szerintem az nem a fair play játéka, ha egy szervezet, le egészen egy klubig, elfogad érvényes tagjána k, a mi esetünkben érvényes frakciónak az érvényben lévő szabályok alapján, s aztán a később hozott szabály szerint elvesszük tőle ezt a jogot. A később hozott szabály csak azokra lehet érvényes, akik azután alakítottak frakciót az Országgyűlésen belül. Tö kéletesen egyetértek, és szükségesnek tartom azt, hogy a polarizálódással vagy a weimarosodással szemben védjük magunkat. Nem egészen azonos a hasonlat, de a Lengyelország felosztása előtti diétában egyetlenegy törvényhozó "nem"je vétót jelentett, és nem lehetett törvényt hozni. A weimarosodás alatt azt értem, hogy a proporcionális választási törvény alapján törvényszerűen úgy megsokasodtak a pártok, ezeknek a képviselői, a frakciók a weimari német parlamentben, hogy ez a megosztottság aztán aranyhidat ver t Hitlernek.
