Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 16. kedd, őszi ülésszak 25. nap (343.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1736 kivételével — hány ügynök van? Sőt, arról sem tudunk, legalábbis formálisan nem, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban hány ügynök van, vagy vane benne egyáltalán olyan képviselő, aki nem volt ügynök. (Derültség, zaj.) Azért említem a bizottságot, mert ennek a bizottságnak lenne a fela data az, hogy átvilágítsa a képviselőket. Ezért a Magyar Igazság és Élet Pártja frakciója először is azt javasolja, hogy ne a nemzetbiztonsági bizottság, hanem egy különbizottság, egy paritásos alapon alapuló különbizottság foglalkozzon az átvilágítás kérd ésével, és az átvilágítókat először is a három legfőbb közjogi méltóság: az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök világítsa át, majd pedig ez a bizottság őket, az átvilágítókat világítsa át. Tehát ilyen módon biztosítva van a vizsgálók vizsgálata. (Zaj az ellenzék soraiban.) Ha nem ezt az utat járjuk, akkor attól tartok, ugyanarra az eredményre fogunk jutni, mint az elmúlt héten, a legfőbb ügyész alkotmányügyi bizottsági meghallgatásánál, ahol titkosan megállapodtak a képviselő k valamiben, az ország nyilvánossága meg a többi képviselő pedig ebből ki lett rekesztve. Az alkotmányügyi bizottság vezetője igaz, elmondta, hogy személyi jogokra vannak tekintettel, és ezért nem hozták nyilvánosságra azokat az adatokat, viszont arról saj nos nem tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy a HajdúBihar megyei főügyész lemondott személyi jogainak megvédéséről, írásban, időben, és ezt el is juttatta az alkotmányügyi bizottság elnökéhez. Tehát úgy tűnik, hogy jelen esetben a legfőbb ügyész úr személyi jogai azok, amelyek nem tűrik a nyilvánosságot. Tehát miért van szükség az ügynöktörvény vagy pufajkástörvény meghozatalára? Azért, mert nem lehet az, hogy három és fél évvel a rendszer megváltozása után még mindig az MSZPből irányítsák a Parlame nt munkáját. (Folyamatos zaj.) Ha az MSZMP szabta meg annak idején, hogy kit melyik pártba küld be, és ezekből az emberekből képviselők lettek, ezeket a feladatokat már csak azért is végre kell hajtani, mert különben ezeket az adatokat nyilvánosságra hozzá k vagy hozhatják. Tehát mondhatjuk azt is, hogy az igazságtétel része a pufajkástörvény, a III/IIIas vagy ügynöktörvény. Másrészt, ami ennél lényegesen fontosabb, a Parlament, az ország működőképességének csak úgy lehetünk hűséges szolgái, ha valamennyi k épviselő közülünk a választók érdekeit és a saját meggyőződését képviseli. Abban az esetben viszont, ha bizonyos képviselőket távirányítanak — hát ezért lettek beküldve a Parlamentbe, hogy távirányíthatók legyenek — , abban az esetben pedig már nem az orszá g érdekeinek képviseletéről, hanem egyes klikkek, sok esetben egy megbukott diktatúra érdekei vannak ebben a pillanatban is képviselve a Parlamentben. Ha végiggondolunk azon a soron, hogy milyen nagyon fontos törvények születtek, ahol lényeges lett volna, hogy az ország, a választók érdekeinek tegyünk eleget mi, képviselők, nem mondhatnám, hogy a megszületett törvényekből ez következik, hogy mindig és csakis a választók érdekeinek és a személyes meggyőződésünknek tettünk volna eleget. Ha arra gondolunk, hog y ebben a Parlamentben döntés született arról, hogy napirendre vesszük például a privatizációt vizsgáló bizottság felállítását, ez természetesen a mai napig nem került tárgysorozatba, nem is fog! Mindaddig, amíg bizonyos számú, 50 — 100 — 200 — e pillanatban s enki nem tudja megmondani — , távirányított képviselő dönt ebben a kérdésben. (10.30) Amikor a Vagyonügynökség működésével kapcsolatos napirend előtti felszólalásom volt, ezt végighallgatta a Bundestag privatizációt vizsgáló állandó bizottságának az elnöke, és meg volt rajta döbbenve, hogy Magyarországon, ahol a nemzeti vagyonnak döntő része privatizációra került, a Parlament nem tart igényt ennek a kontrollálására. Németországban, ahol a nemzeti vagyonnak csak egy töredéke kerül — az NDK révén — privatizáci óra, ott a Bundestag szükségesnek és elengedhetetlennek tartotta ennek a bizottságnak a felállítását.
