Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
1720 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Wesze lovszky Zoltán (FIDESZ) WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1993. október 12én kezdte meg az általános vitát a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről. Az azóta folyó vitában a felszólalók eltérő értékek bázisáról sokféle irányból, különböző felfogások szerint és ennek eredményeként eltérő konklúziókat eredményezően közelítették ezt az igen összetett, részleteiben is messzire vezető kérdéskört. Az eltérő és egymással szemben álló értékelése kből ugyanakkor és nemegyszer kiérezhető volt egy fokozott felelősségérzés is, amely a társadalmi és gazdasági horderőre tekintettel nemcsak érthető, hanem elvárható is. Ez késztetett engem is arra, hogy a költségvetés általános vitájában, annak egy kiemel ten fontos területéhez, az önkormányzatok jövő évi gazdálkodásának és működőképességének feltételrendszerével összefüggő kérdésekhez hozzászóljak. Tisztelt Ház! A költségvetési törvénytervezetet az Állami Számvevőszék véleményezte. Észrevételeit tartalmazó jelentését 12728as és 13283as számon az Országgyűlésnek benyújtotta. Úgy gondolom, érdemes ennek a vizsgálatnak az önkormányzatok 1994. évi költségvetésének előkészítési tapasztalatairól, továbbá az állami támogatások tervezésről szóló néhány megállapít ását kiemelni. A jelentés megállapítja, hogy a tervezés feltételrendszerét tekintve nincs előrelépés az elmúlt évhez képest. Az államháztartási törvény 43. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsértve a Kormány nem készítette el a költségvetés ö sszeállításához szükséges irányelveket és a pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásait. (20.00) A Kormány nem készítette el azokat a mérlegeket sem, melyeket az államháztartási törvény idevonatkozó paragrafusai szerint el kellett volna készítenie. Hátrány osan érinti az önkormányzatokat az is, hogy az egyes vállalkozásokba bevitt vagyonrészek valódi értékének megállapításánál törvénymódosítás hiányában csak véleményezési joggal rendelkeznek, amit a vagyonügynökség csak ritkán vesz figyelembe. Fontos megálla pítása az ÁSZjelentésnek, hogy az önkormányzatok várható, jövő évi pénzügyi lehetőségei egyértelműen nem ítélhetők meg, mivel a törvényjavaslathoz megfelelő számítások nem állnak rendelkezésre abban a vonatkozásban, hogy a különböző, korábban elfogadott, az önkormányzati költségvetéseket erősen befolyásoló törvényeknek milyen kihatásuk van az önkormányzatok feladatellátására. Gondolok itt a lakástörvényre, az oktatási törvényre vagy a közalkalmazotti törvényre például. A jelentés kiemeli, hogy a forrásszab ályozást továbbra is az az évtizedek óta konzerválódott feladat- és intézménystruktúra határozza meg, mivel még mindig nem történt meg az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű elhatárolása. Bizonytalanná teszi az önkormányzatok hoszszabb távú elgond olásainak megvalósítását, valamint az eredményesebb gazdálkodás alapjainak a lerakását, hogy állandósult az önkormányzatok központi támogatási körének és mértékének évenkénti változtatása. Nem elfogadható, hogy az önkormányzatok mennyiségi, minőségi elláto ttságát, valamint az ellátottság változásait megjelenítő mutatók még ma sem állnak rendelkezésre, annak ellenére, hogy egy objektív, körültekintő tervezőmunka ezt már régóta indokolttá tenné.
