Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ)
1706 oktatók személyében, és ugyan van változás a bérek emelkedésében, emelkedtek a bérek, közeledik is a közalkalmazotti besorolás, de maga az a bértáblázat olyan alacsony, hogy semmiféle szelekciót nem indít el a felsőoktatásban, így valójában több hallgatót fognak oktatni ugyanazok az oktatók, nem tudn ak a felsőoktatásba jobb oktatókat, jobban felkészült oktatókat meghívni. Évek óta csökken a fejlesztésre fordítható öszszeg, de még ez is magyarázható lenne, ha lenne koncepció. Így azonban azt kell mondanom: ha a magyar felsőoktatásnak, tudománynak a Kor mány több pénzt biztosítana, nem biztos, hogy jól használnák föl, lehet, hogy a sivatagot öntöznénk, koncepció nélkül ezt a kevés pénzt is nagyon rosszul költhetjük el. Ma Magyarországon a felsőoktatásban, tudományban senki nem tudja, hogy igazából mire ös ztönzik, mit akar elérni a Kormány. Tudjae valaki ma a felsőoktatásban, tudományban, hogy mire kívánja a Kormány ösztönözni, miért kaphat több pénzt, miért nem kap pénzt? Mit érdemes tennie, mit nem érdemes tennie, mire inspirálja a költségvetés, mire nem ? Valójában ma nem tudjuk, hogy a Kormány mivel akarja megoldani azt, hogy az oktatás és a tudomány hatékonyabb legyen. A mai taktika egyedül a fojtogatás és a megvonás. Azzal egyet lehet érteni, hogy a Kormánynak az adófizetők pénzéért hatékony felsőoktat ást, hatékony kutatást kell elvárnia és megkövetelnie az autonómia mellett, de ma valójában senki számára nem világosak ezek a feltételek. Ez évek óta hiányzik: egy ilyen jellegű anyag. Baj, hogy nincs koncepció, de még nagyobb baj, hogy a költségvetés zav aros, több helyen jelennek meg azonos célú kiadások, számos az átfedés, szöveg- és pénzzavar van, és több félrevezető adat található, amiből most néhányat szeretnék bemutatni, ahol a szöveg és a tények eltérnek. "Az oktatás, ezen belül a közoktatás és a fe lsőoktatás, a társadalom- és gazdaságformáló szerep 1994ben sok vonatkozásban nő, és a korábbi gyakorlatnál is meghatározóbb lesz." Egy bekezdéssel később a következő mondat: "Az oktatásban kialakult színvonal megtartása, a működőképesség megőrzése a fő c él." Sokkal szerényebb mondat. A következő oldalon találhattak egy adatot a FEFAra vonatkozóan — ez a felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap — , ahol itt 2 milliárd szerepel a '93asban, 1,8 milliárd szerepel az előterjesztésben, a '94esben, öt oldal lal előrébb megtalálják, hogy a FEFA 1 milliárd, amit növelt a Kormány 1,8 milliárdra. Teljesen más adat. Felsőoktatás. "A felsőoktatás támogatása 1994ben 41,5 milliárd forint, az előző évi eredeti előirányzatnál 7,2 milliárd forinttal, 20,9%kal több." A Pénzügyminisztérium 1992. évi költségvetési végrehajtása ágazati bemutatásánál a '92. évi felsőoktatási összeg 40,5 milliárd, '94ben 41,5 milliárd, valójában 1 milliárdról van szó, szó sincs 2,2 milliárdról, és semmiképpen nincs szó 20,9%os növekedésről . Szintén itt már találkozunk nagyon reális mondatokkal: '94ben bér és dologi automatizumus nem tervezhető, szigorú takarékosság érvényesítésével alapozhatók meg a gazdasági feltételek. Újabb adathiba: a '93. évi 85900ról '94re 103300ra nő a hallgatók száma. Itt később van egy 3000 fős, '94ben egy 3700 fős hallgatói létszámnövekedés, ami ugye 85000 meg 6700, semmiképpen nem 103000. Amint említettem, a felsőoktatásnak a helyzete drasztikusan romlik, és ez leginkább a dologi kiadásoknál tapasztalható. A tudományegyetemeknél például az 1994re tervezett dologi kiadás 4,4 milliárd, ez '92ben 4,7 milliárd volt, 300 millióval több, mint két évvel később. (18.50) Műszaki egyetemeknél ugyanez az adat 2,8 milliárd, szemben a '92es 3,5 milliárddal. Műszaki és g azdasági főiskolák 1,5 milliárddal szemben '92ben 1,7 milliárd. Két évvel később nominálisan lényeges csökkenések vannak, nem számítva inflációt, áremelkedést és mindent. Ez tragikus helyzet, és erre mondom, hogy ez a Kormány a homokzsákot dobja ki, és ne m a gázpalackot.
