Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1704 A beterjesztők indokolása szerint 1994ben nő az agrárgazdaság támogatása. Nos, ez reálértéken nem igaz. Csupán névértéken, de akkor is számítási trükkökkel. Az általános forgalmi adó kiterj esztése az élelmiszerekre és annak évközi felemelése 17 milliárd 800 millió forinttal növeli az állami bevételeket. A minimumadó újabb terheket jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak és újabb milliárdokat a költségvetésnek. Ennek a két összegnek mindössze eg yharmadát, negyedét kapná meg a mezőgazdaság. Ez így csupán látszólagos támogatásnövelés. Az áfaemelést, a minimumadó bevezetését tekinthetjük bizonyos újabb elvonásoknak is. Sajnos nagyon sok fogyasztó ezt az adónövelést, az élelmiszerek árának újabb eme lkedéseit már nem lesz képes megfizetni, és ez további élelmiszerfogyasztáscsökkenéssel jár, ami a mezőgazdaság terheit tovább növeli. Tisztelt Országgyűlés! Vizsgáljuk meg, milyen szerkezeti változásokat javasol a Kormány a mezőgazdaság költségvetési ker etének a felhasználásában? A támogatások kapcsán: csökken az exporttámogatás. Csökken azért, mert csökkent az az árumennyiség, amely exportálható. Ma már nem az a gond, hogyan helyezzük el termékeinket, hanem az, hogyan termeljük meg azokat a termékeket, a melyeket azután exportálni lehet. Ezzel szemben nő a reorganizációs keret és az agrártermelés támogatása. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elmúlt években túl sok pénzt vontunk ki a mezőgazdaságból. Sajnáltuk a pénzt az exportra, a külpiacok megtartás ára, visszaszerzésére, és ennek következtében ma már nem a terméktöbblet a fő gond, hanem a mezőgazdaság helyreállítása és a termelés fenntartása. Ez kéthárom klasszissal silányabb probléma. Vajon hogyan változik meg a Földművelésügyi Minisztérium költség vetése? Kiadásai összesen 20,7%kal nőnek. Ennél nagyobb arányban nő, tehát fejlesztik a szakigazgatási intézményeket. Kevesebb termelőhöz, csökkenő termeléshez nagyobb apparátus kell. Fokozottan fejlesztik a földhivatalokat, 37%kal nő a költségvetésük, a z okok ismertek. Az átlagosnál kisebb mértékben emelik a költségvetését, tehát leépítik a mezőgazdasági középfokú szakoktatást, felsőfokú szakoktatást, agrárkutatást. Úgy érzem, ehhez kommentár nem kell. Tisztelt Országgyűlés! Vajon hogyan változnak meg a mezőgazdaságban működő alapok költségvetési tervei? (Boros Lászlót dr. Kóródi Mária, dr. Szabó Lajost Tóth Sándor váltja fel a jegyzői székben.) (18.40) Mondhatnám azt is, hogy sehogyan sem, hiszen tulajdonképpen változatlan szerkezetben és összegekben ker ültek beterjesztésre. Még annyit sem tettek meg, hogy csupán a látszat kedvéért errearra kiigazítást tegyenek a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Tehát marad a régi koncepció. Az 1992es zárszámadás kapcsán is szóltam az erdészeti alapokról. Sajnos, eredmény nélkül, hiszen a költségvetési törvényjavaslat 2 milliárd 400 millió forintban javasolja meghatározni az erdészeti, erdőfenntartási alapok keretét, és ez — tisztelt Országgyűlés — reálértéken a két évvel ezelőttinek mindössze a fele. Rengeteg alkalommal s zerepel itt napirenden az erdők ügye. Azt állapíthatjuk meg, hogy az erdőkhöz se pénz, se törvény. Tisztelt Országgyűlés! Az 1994es költségvetést nem fogadom el, mégis javaslatot teszek a módosítására. A szocialisták módosító csomagja keretében javasolom, hogy az agrártámogatásokat emelje fel a tisztelt Parlament 10 milliárd forinttal. Javasolom ezt azért, mert a mezőgazdaság, a falvakban élők azonnali segítségre szorulnak azért, mert a mezőgazdaság terhei túl nagyok, és azért, mert az élelmiszerárak már m a is túlságosan magasak. Ezt a 10 milliárd forintot fordítsa a Parlament a mezőgazdaság helyreállítására, és ebből a pénzből alakítson ki a kormányzat tisztességesebb, megbízhatóbb felvásárlási környezetet és felvásárlási árakat. Az agrárpolitika gyökeres
