Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PETRENKÓ JÁNOS (független)
1688 szempontból: ha megindul az energiaiparnak a privatizációja, akkor a magánvállalkozások vagy az ebbe tőkével beszálló netán külföldi vállalkozások is világosan lássák azt, hogy ezekhez az itt lerögzített szabályokhoz mi lyen súlyos következmények fűződnek, megfelelően azoknak a súlyos következményeknek, amelyekkel ezeknek a szabályoknak a megszegése járna. Végül, és ezek inkább jogtechnikai jellegű észrevételek, de nem jelentéktelenek, a jogszabály sok esetben utal olyan jogszabályokra vagy olyan kormányrendeletekre és miniszteri rendeletekre, amelyeknek bizonyos részeit — éspedig talán épp azokat, ahol ezekre hivatkozás történik — bele kellene építeni ebbe a törvénybe. Én azt hiszem, hogy a jövő szempontjából megnyugtatób b lenne, hogyha egy sor olyan helyen, ahol ez a törvény kormányrendeletre vagy miniszteri rendeletre utal, ott legalább a későbbi kormányszintű, illetve miniszteri szintű jogszabályalkotásnak bizonyos elemeit inkorporálnánk ebbe a törvénybe, mert így egy t eljesebb, jogilag tisztázottabb és hézagmentesebb jogszabállyal tudnánk megteremteni az energiapolitika végrehajtásának a kereteit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak halasztá sok miatt megadhatom máris a szót a független képviselők részéről Petrenkó János képviselő úrnak. Felszólaló: Petrenkó János a független képviselők részéről PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A villamosenergiatörvény megalkotása fontos feladat. Épp ezért azt úgy kell megalkotni, hogy a piaci viszonyok érvényesülését biztosítsa. Ez a törvénytervezetben nem történik meg, az döntően az áramszolgáltatással foglalkozik. A gázszolgáltatási törvényhez hasonló módon a tervezet egyes része i részletesen, néha talán túl részletesen kidolgozottak, más részei viszont kidolgozatlanok, felületesek és néha ellentmondásosak. A privatizációt csak nyomokban lehet megtalálni, és nagyon kidolgozatlan a vállalkozói érdekeltséggel foglalkozó része. A jav aslat a fogyasztói érdekek védelmét, a gázenergiához hasonlóan, a létrehozandó Magyar Energiahivatal keretein belül kívánja megoldani. Mivel ennek ellátását a leírtak alapján nem látjuk biztosítottnak, fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztói érdekvédelem szer vezeti kereteinek pontos és konkrét meghatározását, valamint a személyi feltételek biztosítását vegyék figyelembe. A törvényjavaslatban a villamosenergiatermelés, elosztás, szállítás részterületeit markánsabban külön kell választani, és ezek kapcsolatre ndszerét pontosabban, részletesebben kidolgozott szabályokkal kell megteremteni. A javaslat legnagyobb hiányossága és feltétlenül pótlandó része az árszabályozás és az árképzés kérdésköre, amelynek rendezése a termelők, szolgáltatók, befektetők és a fogyas ztók szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Ahol a monopolhelyzet miatt nincs versenyár, ott az árat szigorúan ellenőrizni és elemezni kell, amibe a fogyasztói érdekképviseleteket is okvetlenül be kell vonni. Megkérdőjelezhető annak a jogossága, hogy már a 200 megawatt feletti erőmű létesítése döntését is kormányhatáskörbe utalja, miáltal ez nehézkesebbé és bürokratikusabbá váló intézkedési folyamat lesz. Ugyanilyen jelentőségű kérdéskörök a hálózatfejlesztési hozzájárulás, illetve ennek ellensúlyozása. É ppen ezért kívánatos lenne a törvényjavaslatok között ennek a megnyugtató rendezése. A törvényjavaslatból hiányzik az áramszolgáltatás minősége, a termékfelelősség rögzítése. A villamosenergiaszolgáltatás minőségének paramétereit, a gázszolgáltatásnál jav asolthoz hasonlóan, a szolgáltatások körébe kellene vonni. Szintén a törvénybe kellene vonni a korlátozás és szüneteltetés feltételeit is, mivel egy jelentősebb korlátozás vagy szüneteltetés esetén az ezek következményeit elszenvedő vállalkozások
