Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1657 Ellentmondásos is a költségvetés tervezete. Újra, hasonlóan a '93as évhez, betervezi a hangzatos című kisebbségi autonómiát, kisebbségi önkormányzatot, intervenciós alapot, alapítványt, laptámogatást, amiből 1993ban 313 milliót megspórolt — rajtunk. A '94es tervezetben az előbb említettek megint felsoroltatnak, ez mindösszesen 485 millió, s a '94es tervezet azt is kimondja, hogy ez együtt a nemzetiségi törvényben megfogalmazott kisebbségi alapnak tekinthető. Először is, itt, megint idézőjelben mondom — a Micimackóban: "Kettőnk közül valaki nem mond igazat, s az egyik nem én vagyok" esete forog fenn, ugyanis a nemzetiségi törvény a kisebbségi alap egy egész milliárdját, megosztva a következő két költségvetési évre, külön biztosítja. De, amennyiben az önkormányzati választások 1994. év végén lezajlanak, bár nem lehet tudni miből, hiszen erre nem tartalmaz a költségvetés fedezetet, tegyük fel, hogy mégis lesznek, az országos kisebbségi önkormányzatok előreláthatólag csupán 1 995ben állnak fel. Tehát újra olyan betervezett összegről van szó, ami — nagyon csúnya szó — bespájzolásra tervez. Ugyanis, ha 1995ben állnak fel ezek az önkormányzatok, akkor kell támogatottságukat betervezni, indokolt is, akkor viszont nemcsak ezt az 5 00 milliót, hanem a nemzetiségi törvény 63. §ának (4) bekezdése szerinti 300 milliót is. Meggyőződésem természetesen, hogy mindezt a tervezet készítői tudják és tudták. Csak azt nem tudom, mire való akkor ez a szemfényvesztő álszent tervezgetés, sőt ez es etben nevesítés is. Átlátszó húzások ezek, s nem éri meg sem bel, sem külpolitikai szempontból, hogy fehérenfeketén kimutatható: a Miniszterelnökség + a művelődésügy 1993ban a kisebbségekre betervezett 500 milliót nem rájuk költötte, s 1994ben is meg f ogja rajtuk spórolni azt a bizonyos 313 milliót — biztosan. Végül, tisztelt Ház, a pénzügyminiszteri közbenső tájékoztató, amit hallottunk és nemcsak olvashattunk, ma, november 9én kaptuk kézhez, tartalmazza azt a mondatot, hogy "Nem lehet újraírni a költ ségvetési törvényt, erre nincs mód." Véleményem szerint elfogadására sincsen mód. Köszönöm szépen. (Taps.) (18.10) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. (Körülpillantva a teremben:) Rab Károly képviselő úr következik… csak nézem, hogy a helyén vane. (Nincs.) Amennyiben nincs, megadom a szót dr. Hatvani Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársas ág 1994. évi költségvetési törvényét a költségvetési deficit fékentartása és a kormánykoalíció belső konszenzusának megőrzése érdekében folyó küzdelem jellemzi. Ennek a küzdelemnek egyértelmű áldozatai az önkormányzatok. Az önkormányzatok költségvetési bev ételének majdnem egésze — több mint 96%a — az állami költségvetésből származik. A Kormány különböző megszorításokkal csökkenteni akarja ezt az arányt. Az így kieső bevétel pótlására a helyi adók kivetését ajánlja az önkormányzatoknak. Ehhez csupán annyi m egjegyzést teszek, hogy aki ezt ajánlja, annak fogalma sincs a lakosság nagyon széles körének jövedelmi viszonyairól. Az önkormányzatok nem azért nem éltek eddig ezekkel a lehetőségekkel, ezzel a jogukkal, mert nem volt szükség többletbevételre, hanem azér t nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert ők ismerik a lakosság terhelhetőségét. De nézzük konkrétan, mit mondtam, miért mondtam tisztelt képviselőtársaimnak, hogy az 1994es költségvetési harc áldozatai az önkormányzatok. Ezt a kijelentésemet az önkormányzat i érdekképviseleti szervek véleménye, az Állami Számvevőszék véleménye, és a szabad demokrata frakció véleménye alapján teszem. Vegyük sorra a megállapításokat! Az önkormányzati normatív támogatások semminemű dologi és bérautomatizmussal nem számolnak 199 4re; miközben például a fűtési költségek jelentős növekedése várható, a dologi
