Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)
1655 koncepciója? Vajon a fennálló elméleti ellentmondások ingoványos talaján akadhate bátor vállalkozó a gya korlatban is használható, egyébként modellszépségű, minden kérdésre választ adó koncepció kidolgozására? A megoldás talán különböző gyakorlati közelítési lehetőségek arányosítása, optimalizálása lehet, állandó visszacsatolás és korrekció kíséretében. Ezen a tényen láthatólag nem változtatnak a racionálsziporkázó tanáros intelmek, a késői megvilágosodás, a hirtelen támadt bölcsesség, a megroppant, majd újra gyarapodó szakmai magabiztosság, és az sem, ha a gyakorlatias kis lépések megtételére irányuló törekv éseket gyakran maliciózus mosolyfelhő lengi körül. Tisztelt Ház! Ha arra gondolunk, hogy a fenti megállapítások jórészt közgazdász szakírók tollából származnak, akkor talán ide idézhető az a nem régi, ám meglehetősen ironikus megállapítá s is, miszerint ha a fizika olyan tudomány lenne, mint a közgazdaságtan, akkor az ablakon kidobott kő hol lefelé esne, hol felfelé, hol pedig megállna a levegőben. (Szórványos derültség.) A gazdaságtudomány ma csupán arra képes, hogy nagy hibahatárral a tö rvényi szabályozás bizonyos következményeit megbecsülje, és a gazdaságpolitika számára a legáltalánosabb szabályokat megfogalmazza. Minden egyéb, ahogyan a Nobeldíjas közgazdász, Hayek megfogalmazta, a tudással való gőgös játszadozás lenne. Az biztos, hog y a gazdaságba ágyazott társadalom civilizációs modellje egyre nagyobb zökkenőkkel működik. A világ gazdaságának krízise oly kifejezettnek látszik, hogy gazdaságon belüli eszközökkel valószínűleg nem orvosolható. És itt kell visszatérnünk a környezetpoliti ka által megfogalmazott néhány alapvető kérdéshez. Nagy valószínűséggel állítható, hogy azok a gazdasági kalkulációk, amelyek nem számolnak a környezeti tőkének mint közös kockázati tőkének az amortizációjával, a környezetvédelemre szánt ráfordítást a kiad ási oldalon és nem a környezeti erőforrásokban való beruházásként tartják számon, és nem veszik figyelembe a szennyezett környezet okozta egészségügyi és szociális problémákat, továbbá a társadalmi haladás hagyományos mérőszámai mellett nem vezetnek be új, alternatív mérőszámokat, a jövőben egyre kevésbé lesznek képesek a valóságos folyamatok tükrözésére és leírására. Tisztelt Ház! A költségvetési tervezet elfogadását talán éppen az elmondottak alapján is támogatom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a job b oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Jakab Róbertné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Jakab Róbertné (MSZP) JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nem a gazdaságkutatók vélemé nyeit fogom önökkel ismertetni vagy megosztani, csupán az 1994es költségvetés tervezetéről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Többen megfogalmazták már ebben a Házban, hogy ez a törvénytervezet elfogadhatatlan. Sajnos csatlakoznom kell hozzájuk. A köl tségvetési törvény, illetve minden költségvetési törvény, bár számok tömegéből, halmazából áll, gondolom, mindannyian tudják, eminensen politika. (18.00) Nyomon követhető benne minden rejtett vagy nyíltan vallott kormányzati szándék. Ennek bizonyítékául ha dd utaljak csupán néhány adatra. Nézzük meg, mely fejezetek, milyen területek részesülnek kiemelt fejlesztésben e tervezet szerint. Az ez évihez, azaz a '93as törvényhez képest a '94esben a Miniszterelnökség közel 33 milliárddal, a Belügyminisztérium köz el 30 milliárddal, a Pénzügyminisztérium 30 milliárddal többel gazdálkodhat.
