Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1484 elsősorban a baranyai magyarok — oldaláról is, akiknek elég súlyos megpróbáltatásait, azt hiszem, nem kell most ecsetelnünk. A lényeg az, hogy ez a két ország megtalálta a nemzetiségi együttműködés formáit, megtalálta azt a lehetős éget, hogy a nemzetiségeknek kölcsönösen jogokat kívánnak biztosítani. Meg szeretném jegyezni, hogy a magyar Parlament előbb erősíti meg a magyar — horvát szerződést, mint azt a zágrábi parlament tenné; reméljük, hogy a zágrábi parlament is hamarosan meg fog ja erősíteni ezt a szerződést. Különösen a szlovén szerződésről szeretnék azonban beszélni, hiszen Hörcsik Richárd is már fölvetette azokat a kérdéseket, amelyekre tekintettel ez valóban példaadó szerződés, és nemcsak a magyar — szlovén viszony kapcsán nagyo n fontos ez. A közelmúltban, október 7én és 8án Magyarországon járt a szlovén parlament küldöttsége, és Herman Rigelnik házelnök úr többek között kijelentette, hogy Magyarországgal meszszemenően a legjobbak a kapcsolataik. Azt hiszem, ha egy ország egyik vezető államférfija Magyarországgal kapcsolatosan ilyen kijelentést tesz, akkor fokozottan oda kell figyelnünk erre a kapcsolatra, fokozottan oda kell figyelnünk erre a most megkötendő szerződésre. Nem rutinszerű ez a bók, hiszen azok a szempontok, amelye kről Hörcsik Richárd beszélt, valóban fennállnak. Nem vitásan — ahogy erről már Mészáros Béla is beszélt — ez a kapcsolat sokkal régebbi. Vas megye és Zala megye, illetőleg Szlovénia között a regionális kapcsolat évtizedek óta fennáll, és a kölcsönös együt tműködés csírái magukban hordták a mostani szerződés lehetőségét. A szlovén viszonynál mindenképpen ki kell emelni a nemzetiségi jogok nagyon széles körű, példaértékű biztosítását. A Hörcsik Richárd által felhozott érveken túl szeretném kiemelni azt, hogy azt hiszem, sokan elcsodálkoznának azon, hogy a szlovén alkotmány értelmében — a törvényben meghatározott területen — kötelező a kétnyelvűség a hivatalokban — kétnyelvűség mindkét oldalról, a szlovének oldaláról is. Igaz, hogy ebből a közelmúltban kisebb ü tközések voltak, de azt hiszem, a szlovén többség ott is elfogadja ezt, hogy mindegyikük közös érdeke, hogy ezt a hídszerepet a két ország között elláthatják. Szeretnék hivatkozni arra, hogy azt hiszem, szintén példaértékű a nemzetközi kapcsolatokban, hogy a szlovén alkotmány értelmében az őket érintő törvényeknél a magyar, illetőleg az olasz őshonos nemzetiség képviselőjének az Országgyűlésben vétójoga van. Szerencsére ennek az alkalmazására nem került sor; itt a megelőzés a fontos, hogy olyan törvény nem is kerülhet a Parlament elé, amely sértené ezeket a nemzetiségi jogokat. De szeretném sorolni a további lehetőségeket, amelyeket az együttműködésnél és a példaadásnál a szlovén alkotmány biztosít, nemcsak a nemzetiségi kérdésben. A magyar Alkotmány "elgond olkodhatna" néhány olyan liberális megoldáson, mint amelyet a szlovén alkotmány tartalmaz. Tartalmazza például a bírósági szervezetnek a közigazgatástól való teljes szervezeti elválasztását — az igazi bírói függetlenséget. Tartalmazza a szlovén alkotmány t öbbek között a születésszabályozás jogát mint alkotmányos jogot. És még sorolhatnám azokat a további jogokat, amelyeknek a megoldása, azt hiszem, a szlovén alkotmányban példaértékű, és az emberi szabadságjogok, a kollektív jogok, a nemzetiségi jogok megold ása tekintetében annyira fontos rendelkezéseket tartalmaz, hogy a többi, hasonló úton járó országban is erről elgondolkodhatnánk. A megkötött nemzetközi szerződésből ki szeretnék emelni három pontot: a 9. cikkelyt, amely a regionális együttműködés lehetősé geit rögzíti; a 10. cikkelyt, amely hangsúlyozza a gazdasági együttműködést, elsősorban a kis- és a középvállalkozásoknál, amely megfelel annak a léptéknek, amelyet a regionális együttműködés ezen a területen valóban megkíván; és ki szeretném emelni különö sen a 16. cikkelyt, a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket. (17.10) Természetesen, ezek szép elvek. A szlovén alkotmány példamutató, a kisebbségi egyezményünk valóban példamutató. A mi Parlamentünk is egy olyan nemzetiségi törvényt fogadott el, amit megmutathatunk Európában bárhol. A kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban ezek hogyan alakulnak. Bízom abban, hogy a gyakorlat mindkét oldalról ezeknek az elveknek megfelelő lesz.
