Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
1482 Először is a kisebbségek ügyében példaértékű. A szlovén alkotmány 64. cikkelye külön említést tesz az olasz mellett a magyar kisebbség kollektív és egyéni jogairól. Nem véletlenül jegyezte meg az Európa Tanács elnöke, Martinez elnök úr, hogy Szlovénia — hátában egy szörnyű háborúval — a nyugalom szigete, mint Kelet Svájca tűnik elénk. Másodszor ez a szerződés két középeurópai ország együttműködésében is mintát adhat a térségben. Magyarországnak és Szlovéniának — mint ahogy az a lapszerződés tartalmazza — hasonló szándékai vannak az európai integrációban. Ahhoz, hogy az Európai Közösségek komolyan vegyék a felzárkózási szándékunkat, ilyen és ehhez hasonló alapszerződések megkötése szükséges a térségben. Meggyőződésem, hogy a magya r — szlovén és a magyar — horvát alapszerződés egy rendkívül fontos lépés az európai egység megteremtése felé. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Mészáros Béla képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Mészáros Béla (SZDSZ) MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Nagykövet Urak! (Taps.) A 12835ös számon beterjesztett, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a barátsági és együttműködési szerződés megerősítés éről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala előtt fontosnak tartom a magyar — szlovén gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok eddigi alakulására felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Hozzászólásomban kiemelten szeretnék szólni S zlovénia keleti része, valamint Vas megye és Zala megye közötti regionális kapcsolatok működéséről. Hazánknak a közép- és keleteurópai országokkal való kapcsolatrendszerében a Szlovéniával való eddig kialakult kapcsolat példaértékű. Ennek gyökerei visszan yúlnak a magyar — jugoszláv relációjú időszakra is, és ez csak tovább erősödött Szlovénia függetlenné válásával. Már 1989 előtt is rendszeres és folyamatos volt a kapcsolatunk, melyben a protokolláris elemek korán háttérbe szorultak. A közös országhatárunk k ét oldalán élő nemzetiségek a trianoni döntést követően sosem szakadtak el teljesen az anyanemzeteiktől, bármilyen nehézségekbe ütközött is a kapcsolatok fenntartása. Ezért aztán a politikai konszolidációt követően nagyon gyorsan konkrét formákat öltött az együttműködés. Jugoszlávián belül Szlovénia kiemelkedő nemzetiségi és kisebbségi politikát folytatott, ezért sem lehetett akadálya a gazdasági és kulturális kapcsolatok megalapozásának. Vas megye régtől fokozott figyelemmel fordult a szlovén határ mentén élő magyarság felé. Rendezett együttműködést alakított ki a Muravidéki magyar nemzeti önigazgatási közösséggel mint a magyarság ottani hivatalos képviseleti szervével. Együttműködési megállapodásunkhoz, amely három évre szólt, majd 1992 óta évente megújít ják, előírván benne az aktuális feladatokat, csatlakozott Zala megye is, s ezzel teljessé tette a térségben élő érintettek körét. A kapcsolatok sikeréhez nagyban járult hozzá a Vas megyében élő szlovén nemzetiség is. Szlovénia függetlenné válása óta az elm últ két év során az együttműködés új távlatai nyíltak meg mindkét fél számára. Szorosan együttműködünk az Alpok — Adria Munkaközösség tagjaként a regionális feladatok kezelésében, együttműködési megállapodás született a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Szlovén Gazdasági Kamara között, kulturális és nemzetiség találkozókat rendszeresen közösen rendezünk, és kölcsönösen segítjük a határon túl élő nemzetiségeink oktatási és pedagógiai munkáját. (17.00) A megállapodás lehetőséget nyújt tanulók és tanáro k cseréjére, információs anyagok és taneszközök biztosítására, tapasztalatcserék szervezésére, anyanyelvi, népművészeti és egyéb szakmai, gyermektáborok megrendezésére az anyanyelv ismeretének elmélyítése céljából, és nem utolsósorban lehetőséget ad a tank önyvellátás biztosítására. Itt kell hangsúlyoznom, hogy az
