Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság elnöke:
1480 Ezért azt javaslom tiszte lettel az Országgyűlésnek, hogy a vitát is együttesen bonyolítsuk le. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne a bizottság előadót állítani? Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvén yelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nem, Elnök Úr, nem állítunk előadót. Az előterjesztést az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Kovács László képviselő úrnak, a külügyi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. Felszólaló: Kovács László, a külügyi bizottság elnöke KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr. Tisz telt Ház! A magyar külpolitika hatpárti konszenzuson alapuló nagyon fontos prioritása, hogy kiegyensúlyozott viszonyt alakítsunk ki szomszédainkkal, széles körű kapcsolatrendszert építsünk ki velük, és megteremtsük a kölcsönösen előnyös együttműködést. Ezz el meggyőződésem szerint egyidejűleg szolgáljuk Magyarország biztonságát, Magyarország gazdasági érdekeit és az egész térség stabilitását. A kapcsolatépítésben megkülönböztetetten fontos szerepet játszanak az alapszerződések — hivatalos nevükön a barátsági és együttműködési szerződések — , hiszen ezek rögzítik a kapcsolatok alapelveit, a kapcsolatépítés fő irányait és legfontosabb területeit, s ezzel mintegy keretet adnak az együttműködés továbbépítésének. A magyar — horvát, illetve a magyar — szlovén alapszerző dés is bizonyítja, hogy az ilyen alapszerződések kimunkálásának könnyű vagy nehéz volta és a szerződés tartalma nagymértékben függ az elérni kívánt céloktól, az érdekek viszonyától, a bizalom szintjétől a két ország között, mely bizalom szintje természetes en tükrözi a kapcsolatok történelmi alakulását és közelmúltját egyaránt. Horvátország és Szlovénia esetében az alapszerződések kimunkálásához nyilvánvalóan kedvező feltételeket teremtett, hogy a rendszerváltozás után mindhárom országban parlamentáris demok rácia jött létre, piacgazdaság épül. Tulajdonképpen a három ország politikai és gazdasági rendszere kompatíbilis, összekapcsolható egymással. Nagyon fontos körülmény, hogy mindhárom országban alkotmányosan rendezett a kisebbségek jogainak gyakorlása, hogy ez a nemzetközi dokumentumok szellemében rendeződött. És az is nagyon fontos, hogy lényegében azonos módon értelmezzük a kisebbségek joggyakorlását. Gondolok itt például a hídszerepre, amely szerepel is az alapszerződésekben tételesen, vagy gondolok a koll ektív jogok gyakorlása lehetőségének legalábbis implicit elfogadására. Fontos körülmény az is, hogy a nemzetközi kapcsolatok alapelveit a három érintett ország azonos módon ítéli meg, és hogy egybeesik a szándékuk a mielőbbi csatlakozáshoz Európa fejlett r észéhez. Nyilvánvalóan fontos szerepet játszott a kimunkálás könnyűségében az is, hogy a magyar, a horvát és a szlovén nép nem hordoz sérelmeket egymással szemben, és az, hogy a közelmúltban Magyarország a népek önrendelkezési joga alapján támogatta úgy Sz lovénia, mint Horvátország függetlenségi, önállósági törekvéseit. És fontos körülmény az is, hogy a nemzetközi fórumokon Magyarország ma is aktívan fellép a délszláv válság békés politikai rendezése érdekében csakúgy, mint Horvátország területi integritásá nak maradéktalan helyreállítása ügyében. És jó feltételeket biztosított az alapszerződés kimunkálásához, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele után — ahogy erre államtitkár úr részletesen utalt — igen gyorsan kiépültek a szerződéses
