Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1478 szintű diplomáciai kapcsolatot létesítettünk, s 1992 folyamán megtörtént a nagykövetek kölcsönös küldése. Önmagán túlmutató jelentőségű, és egyben jelzésértékű az a tény, hogy Szlovénia egy Muravidéki magyar nemzetiségi személyt jelölt b udapesti nagykövetnek. Szlovéniára térve: a független Szlovénia Magyarország iránti érdeklődését, kapcsolatfejlesztési szándékát kezdetben a hazai rendszerváltozás tapasztalatainak, a gazdasági átalakulás menetének megismerése és a hazai szlovénekről való gondoskodás szándéka vezette. Magyar részről Szlovénia elismerésével egyértelműen megállapítottuk a jugoszláv szövetségi rendszer végleges felbomlását. Kedvezően befolyásolta döntésünket, hogy népeink hosszú évszázadok óta egymás mellett élnek, s hasonló t örténelmi fejlődési utat jártak be. Az elismerést követően átfogó, erőteljes kapcsolatfejlesztésbe kezdtünk Szlovéniával, ahol már az 1991. év nyarán megszűnt a háborús helyzet. 1992 januárjától az év végéig kialakítottuk új alapon épülő kapcsolataink szer ződéses jogi kereteit; 13 kétoldalú kormány- és tárcaközi megállapodást kötöttünk, melyek közül a legjelentősebbek: a kereskedelmi megállapodás, a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezmény, az új határátkelőhelyek megnyitását rögzítő me gállapodás, az úgynevezett kitoloncolási egyezmény, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közös harcról szóló egyezmény. E folyamat csúcsát a múlt év december 1jei, budapesti, kétoldalú kormányfői találkozó jelentette, amelyen a két minisz terelnök aláírta a barátsági és együttműködési szerződést, más néven alapszerződést. Ennek a szerződésnek a szlovén parlament által történt megerősítéséről a szlovén külügyminisztérium ez év július 27én szóbeli jegyzékben tájékoztatta minisztériumunkat. A z alapszerződés szerkezetében és tartalmában nem tér el az utóbbi időszakban aláírt hasonló okiratoktól. Jelentősége abban foglalható össze, hogy közös célként fogalmazza meg az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megte remtését. A nemzetközi és a kétoldalú együttműködés alapjaiként az ENSZ alapokmányát, a helsinki záróokmányt, a párizsi chartát és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet okmányait nevezi meg. Szorgalmazza a két fél közös tevékenységét a nemzetk özi, főleg az európai szervezetekben. A szerződés nagy teret szentel az emberi jogok, az alapvető szabadság — és ezen belül a kisebbségi jogok témakörének. A nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak nevezi, külön felsorolja a két nemzet i kisebbség jogait és különjogait. Elítéli az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust, a kisebbségek hátrányos helyzetbe szorítását és erőszakos beolvasztását. Egyenlő jogokat követel a kisebbségeknek, többek között az anyanyelv használata terén. Leszögezi: az 1990 júniusában Koppenhágában megtartott, emberi jogi viszonyokkal foglalkozó találkozón lefektetett alapelvek kötelező jogerővel rendelkeznek. A szerződés egyben közös fellépést sürget azért, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére kidolgozott, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretén belül vállalt kötelezettségeket általános érvényű jogi normaként fogadják el a nemzetközi életben. A szerződés kétoldalú kapcsolatokat tárgyaló fejezete részletesen taglalja a Szlovén Köztársaságban élő magy ar, illetve a hazánkban élő szlovén kisebbségek jogait, s azok szavatolásának módját. Ezen túlmenően megerősíti a két fél szándékát a területi egységek, úgymint térségek és városok, valamint a kis- és középvállalatok együttműködésének erősítésére. (16.40) A szerződések közül külön szeretném kiemelni a múlt év november 6án Ljubljanában megkötött, a két országban élő nemzeti közösségek külön jogait biztosító megállapodást, amelyet mintaszerűnek tekintünk. Szlovénia kisebbségvédelmi elkötelezettségét jelzi az is, hogy múlt év november 6án csatlakozott a magyar — ukrán kisebbségi nyilatkozathoz. Mindezek alapján, valamint a Szlovén Köztársasággal kialakított baráti kapcsolatok és jószomszédi viszony további erősítése érdekében javasoljuk az alapszerződés megköté sét.
