Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1462 A hivatalban érdeklődésemre elmondták, hogy olyan mértékben terheltek a földhivatalok, hogy ennek a munkának igen nagy valószínűséggel a határidőben megjelölt 1993. december 31éig nem tudnak eleget tenni. El mondták, hogy a hivatal — a vasárnapot és a karácsonyi ünnepeket kivéve — minden napra kitűzött 68 árverést, hogy eleget tegyenek jogszabályi kötelezettségeiknek. Kérdezem ezért a miniszter úrtól: az illetékes földhivatalok fel tudjáke mérni a kárpótlási földalapokat olyan időpontig, hogy az árverések szabályosan meghirdethetők legyenek? Amennyiben az árverést azért kell elhalasztani, mert a meghirdetés napjáig az nem fejezhető be, milyen formában és milyen jogszabályi felhatalmazással halasztható el az á rverés? Indokolte a szigorú határidő előírása? Hiszen ismerjük, hogy az országban — és így Pest megyében is — jó néhány gazdaság tekintetében nincs jogerős földalapkijelölés. Ezeknél a gazdaságoknál sajnos akár másfél, két évre is kitolódhat az árveré s lebonyolítása. Az állami földek kijelölésénél milyen garanciákat kaphatnak azok a települések, amelyeknél az 1000 forint/aranykorona megegyezéses értéken felül volt az árveréseken kialakult átlag licitérték? Végezetül megkérdezem a miniszter urat: helyese, hogy nemcsak az egyéb vagyontárgyaikat elvesztők, hanem az úgynevezett személyi kárpótoltak is korlátozás nélkül részt vehetnek a termőföldárveréseken? Elnök úr! Köszönöm a szót. Miniszter úr! Várom a válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem d r. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, szíveskedjék megadni a választ. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Dragon képviselőtársam! M ielőtt az öt kérdésére választ adnék, engedje meg, hogy röviden egy bevezetőt mondjak, és ismertessem, hogy az árverésre kijelölt területeket felül kell vizsgálni, és az előírt adatokat át kell adni a megyei kárrendezési hivatalnak. Ez a földhivatalok fela data. Ezek az adatok — amelyeket át kell adni — többek között a pontos terület és az aranykoronaérték, a művelési ág és a pontos térképi ábrázolás. Az adatok felülvizsgálata, felmérése és átadása a földhivatalok feladata, amely igen jelentős mértékű munká t és költségkeretet igényelt. A képviselő úr kérdései a kárpótlási munkafolyamat ezen fázisaira vonatkoznak; így a feltett kérdések sorrendjében szeretném azokra a választ megadni. Az első kérdés az, hogy az illetékes földhivatalok fel tudjáke mérni a kár pótlási földalapokat olyan időpontig, hogy az árverések szabályosan meghirdethetők legyenek? A válaszom az, hogy a felmérendő terület több mint 2 millió hektár, amelyből még 500000 hektár felmérését a jelenleg érvényben lévő előírások szerint ez év végére be kell fejezni. Már a kárpótlási folyamat indulásakor tudtuk, hogy a földhivatalok ezt a munkát csak vállalkozók bevonásával, jelentős mértékű költségkeret biztosítása mellett tudják perfektuálni. Éppen a költségkeret biztosításának problémája miatt is, t ovábbá más, nem az FMhez kapcsolódó kérdések miatt támogattuk az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határidőmódosítási javaslatát 1994. július 30ra vonatkozóan. A második kérdése: amennyiben az árverést azért kell elhalasztani, mert a meghirdet és napjáig az nem fejezhető be, milyen formában s milyen jogszabályi felhatalmazással halasztható el az árverés? A válaszom: az árverés időpontjának megállapítását — ebből következően annak felfüggesztését, illetőleg a meghirdetés visszavonását — értelemsz erűen az első kárpótlási törvény 20. §a teszi lehetővé, amely az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, illetve a megyei kárrendezési hivatal jogkörébe tartozik.
