Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - Napirend előtti felszólalók - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
146 Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezetői levelet kaptam most, hogy szoros technikai hiba miatt nem jutott el hozzám annak jelzés e, hogy Bogárdi Zoltán a Magyar Demokrata Fórumból napirend előtti felszólalást kért. A frakció ezt megszavazta. Kérem a Házat, hogy a valóban igazolt technikai tévedésre való tekintettel a mai napon hallgassa meg napirendi felszólalásként Bogárdi Zoltánt. Meg kell mondanom, hogy még hiba esetén sem szeretem a kivételes eljárást, és a frakció állásfoglalásától eltekintve is ajánlom, de kérem a Házat, hogy döntésemet határozathozatallal erősítse meg, azaz adja meg Bogárdi Zoltánnak a felszólalás lehetőségét. (15.40) Elnöki kérés tehát. Határozathozatal következik, most kérem állásfoglalásukat. (Zaj. — Közbeszólások: Miről akar beszélni? Téma!) Bekiabálást nem kértem. Kérem a Ház állásfoglalását. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 21 n em ellenében, 21 tartózkodás mellett Bogárdi Zoltánnak a napirend előtti felszólalás lehetőségét megadta. Sajnálom, hogy sokan nem szavaztak. Bogárdi Zoltánt illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Köszönöm, Eln ök Úr! Tisztelt Ház! Sajátos fintora a sorsnak, hogy egy több mint 70 évvel ezelőtti felhívás teljesedik be holnap. 1920 szeptemberében néhai Demény Pál, az akkori Kommunista Párt illegalitásban Budapesten élő tagja kapott két bőröndöt tele röplapokkal és Gerő Ernő aláírásával egy levelet, miszerint ezeket a felhívásokat — aratósztrájkra — terjesszék el az országban. Tehát felhívást kapott aratósztrájkra szeptemberben. A világosfejű kommunista tudta, hogy aratósztrájk nem attól szokott lenni, hogy volt röpl ap, hanem attól, hogy nem volt szalonna, ebből adódóan azonnal egy levelet írt, miszerint értesítette Gerő Ernőt arról, hogy Magyarországon az aratás június — júliusban szokott lenni, bár el tudja képzelni, hogy ahol ezeket a röplapokat nyomták, ott szeptemb erben aratnak. (Derültség.) Ezt a sztrájkot tulajdonképpen aratósztrájknak szánták a MOSZ képviselői, de ők maguk is vacilláltak, hogy mikorra hívják össze. Összehívták aratásra, összehívták augusztus 20ára, és úgy néz ki, hogy most má r holnapra tényleg összehívják. Természetesen ehhez joguk is van, mert a demokráciában, a demokrácia szabta feltételek között erre van lehetőség, de nincs lehetőség a jog megsértésére. Kérem, hallgassák meg a felhívásban közzétett egyik mondatot: "A bizott ság — mármint a szervezőbizottság — készítse el az országos tiltakozó akció részletes terveit, ennek során figyelemmel kell lennie a törvényes előírásokra, de számításba kell venni az ezt meghaladó akciók lehetőségét is." Úgy látom, hogy nincs itt Nagy Tam ás képviselőtársam… (Közbeszólások jobbról: Szervez!) Igen, a szervezés egy nehéz feladat, én ezzel tisztában vagyok, de a jog betartása még egy parlamenti képviselőnek is kutya kötelessége, és nem hívhat fel olyan cselekedetekre, amelyek ezt meghaladják. Lehet, hogy Nagy képviselőtársam hiányzott a demokrácia alapiskolájából néhány óráról, de ez akkor sem jogosítja fel arra, hogy annak a szervezetnek a nevében, amelyet ő képvisel, ilyen levelet írjon alá. Az előbb említettem Gerő Ernő nevét, ugyanis az ily en szervezők minden esetben aktívak szoktak maradni. A következő adat Gerő úrral kapcsolatban 1952ről szól — az idősebbek emlékeznek rá — , amikor is rendkívül aszályos esztendő volt, és a jó szervezés eredményeként sikerült Magyarországon — remélem, utolj ára — éhínséget varázsolni. Gerő úr mint a mezőgazdaságért is felelős ember a következőt mondta ezzel kapcsolatosan: "A mezőgazdaság tervei nem teljesedtek, a begyűjtés területén vannak eredményeink. De a begyűjtés területén komoly hiányosságok is mutatkoz nak. Hiányossága a begyűjtésnek, hogy nem tesz elég különbséget a termelőszövetkezetek
