Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György):
1432 Irányelveken kívül számos technika segíti ezt elő. Itt meg kell említeni: Ehitel, lízing, részletfizetés MRP stb. Folyamatosan szélesedik a kárpótlási jegy alkalmazásának lehetősége is. A munkavállalói kedvezményeket valamennyi munkavállalói csoport részére megítélésünk szerint biztosítani kell, abból egyetlen réteg sem zárható ki. Mindenképpen újdonság az, hogy az 1994. évi Irányelvek rögzítik, miszerint olyan tulajdonosi struktúrára kell törekedni, ahol a vezetői tulajdonszerzés és a dolgozó i tulajdonlás egyidejűleg van jelen, biztosított a stratégiai befektető, továbbá — ez nagyon fontos — a legtöbb cégnél nélkülözhetetlen tőkebevonás feltétele. Álláspontunk szerint a munkavállalói tulajdonszerzés szabályai kialakultnak tűnnek, a gyakorlatba n is megállták a helyüket, lényeges módosításra nincs szükség. Végezetül: lényeges eleme az Irányelveknek a privatizációs bevételek felhasználása. Meg kell állapítanunk, hogy az 1993. évi Irányelvekben rögzített készpénzbevételek teljesítése bizonytalan. E zért szükségszerűvé vált a kiadások rangsorolása. Az esetlegesen elmaradó, illetve a nem folyamatosan képződő bevételek a központi alapok finanszírozására nem jelent veszélyt — ezt a költségvetés finanszírozza — , ugyanakkor korlátozhatja a gazdaság fejlődé sét segítő forrásképzést. Itt például meg kell említeni a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank tőkeemelését, garanciaalapokat stb. Az 1993. évi privatizációs folyamatokat elemezve indokoltnak tűnik a reorganizációs források bővítése. Az 1994. évi Irányel vek privatizációs készpénzbevételi terve komoly erőfeszítések mellett előreláthatóan teljesíthető. Kiemelésre érdemes, hogy az Irányelvek célrendszerével összhangban az Állami Vagyonügynökség 1994. évi privatizációs bevételei döntően az állami tulajdon reo rganizációját, adósságkonszolidációját, illetve hatékonyabb értékesítését hivatott előmozdítani. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság bevételi kötelezettségei az érdemi privatizáció beindulásával teljesíthetők. Tisztelt Ház! Képviselő úr kritika tárgyáv á tette még a privatizációs folyamat áttekinthetőségének hiányát, az intézmények, illetve az egész privatizációs folyamat ellenőrzésének hiányosságát. Én úgy érzem az áttekinthetőséggel kapcsolatosan, hogy a privatizáció egy rendkívül bonyolult folyamat, a lapvetően szakmai kérdés. Igazából az a széles körű és egyidejű áttekinthetőség, amit a képviselő úr kíván, jogilag és egyéb szempontból is szinte megvalósíthatatlan. Én azt hiszem, hogy az Állami Számvevőszéken keresztül, amely törvényességi ellenőrzést v égez, illetve a Parlament lehetőségeinek kihasználásával, miszerint a Parlament egyes bizottságai privatizációs folyamatokról felvilágosítást kérhetnek — és úgy hiszem, hogy ilyen kezdeményezés van a gazdasági bizottság privatizációs albizottsága részéről — , a folyamat megfelelő áttekinthetősége biztosított. (11.30) Az ellenőrzéssel kapcsolatosan én úgy hiszem, hogy a Parlament és az ÁSZ a megfelelő ellenőrzési jogával élve tulajdonképpen a privatizációs folyamat megfelelő ellenőrzését biztosítani képes. Én azt hiszem, hogy egyéb intézményekre vagy egyéb jogszabályokra e téren jelenleg nincs szükség. Bízom abban, hogy az 1993as és 1994es Irányelvekben rögzítettek az önök egyetértésével találkoznak, és a Parlament többsége nemcsak az elvek szintjén, hanem e gyéb vonatkozásban is kialakult konszenzus alapján támogatni fogja a benyújtott irányelveket, értékelve és elismerve a kormányzat privatizáció terén kifejtett erőfeszítéseit. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólá sra következik Tardos Márton, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka. Az ülés vezetését átadom Dornbach Alajos alelnök úrnak.
