Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
1422 el kötelezett az átlátható privatizációs folyamat mellett, és a Kormány elkötelezett az állami tulajdon védelme érdekében minden szükséges intézkedés mellett. Harmadszor: szólni kell az állam tulajdonosi jogainak gyakorlásáról is. A tulajdonosi jogok gyakorlá sa a kizárólag állami tulajdonú, illetve a többségi tulajdonú társaságoknál elsődlegesen a vezető testületek tevékenységén keresztül, illetve az osztalékpolitika kialakításánál jelenik meg, hiszen tudjuk, hogy 1993 végén minden korábbi állami vállalat társ asággá alakul. Az Irányelvek kötelezően előírja a végrehajtó szervezetek, az ÁVÜ és az ÁV Rt. részére az irányító testületek működésével kapcsolatos követelmények kidolgozását, tevékenységük rendszeres ellenőrzését, elismerését vagy szankcionálását. Ami az osztalékpolitikát illeti, meghatározásakor elsődleges szempont az adott társaság működőképességének megőrzése, fejlesztési és piaci lehetőségeinek bővítése; ez összhangban áll gazdaságpolitikai céljainkkal. Negyedszer: az Irányelvek mindkét tervezetében ö nálló fejezet foglalkozik azzal az intézménnyel, ami 1992 végén alakult meg, az ÁV Rt.vel. Az ÁV Rt.vel foglalkozó fejezet megítélésekor szem előtt kell tartanunk, hogy az ÁV Rt. egy gazdasági társaság, amire a társasági törvény szabályai vonatkoznak. Am i a rá vonatkozó részből kiemelésre érdemes, az az, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasággal szemben a Kormány egy hatékony privatizátor szerepet, egy hatékony vagyonkezelő szerepet vár el, és egyúttal elvárja az Irányelvekben rögzített módon, hogy köteles részt venni és részt vállalni a különféle privatizációs programok végrehajtásában, így a kárpótlásban és a kisbefektetői résztulajdonosi programban is. Megítélésem szerint 1993 hátralévő időszaka és 1994 e szabályok alapján is a nagy privatizáció i dőszaka lesz. Ekkor kerül sor ugyanis a magyar telekommunikációs piac privatizációjára, ekkor kerül sor a MOL Részvénytársaság, az MVM Rt., az áramszolgáltatók és a gázszolgáltatók privatizációinak előkészítésére. Külön szeretnék foglalkozni a kárpótlási k érdéssel, azért is, mert most szóba került a Parlament napirendje előtti felszólalásokban. Az állam tulajdonosi szervezeteinek mintegy 220 milliárd forint értékű kárpótlási jeggyel szemben kell tulajdoni kínálatot teremteni, és felgyorsul, és a jövő év vég ére befejeződik a társadalombiztosítási vagyonátadás. Mindkét feladat egymással természetesen komoly összehangolást igényel, de mindkét feladat végrehajtására a szükséges vagyonfedezet biztosított. A megfelelő ütem kialakítása kétségtelenül komoly munkát i gényel, de ezen a helyen is szólni kell arról, hogy semmi nem indokolja azt, hogy a kárpótlásijegytulajdonosok elhamarkodott döntéseket hozzanak, és ne várják meg a megfelelő kínálatot. Mindezek hatására a kárpótlás, a tbvagyonátadás, a különféle, a haza i vállalkozásokat támogató kedvezményes értékesítési technikák kiterjesztése révén figyelnünk kell arra, hogy hangsúlyeltolódás történik a szabadon felhasználható készpénzbevételek tekintetében. Számításba kell vennünk, hogy a készpénzbevételek, amelyek sz abadon felhasználhatók más célokra, folyamatosan mérséklődnek, és ez nem egyedi jelenség Magyarországon. Mindenütt így van, ahol privatizálnak. Másfelől a képződő bevételeket egyre nagyobb arányban kell a privatizáció előkészítésére, a vállalatok pénzügyi helyzetének feljavítására vagy garanciavállalásra fordítani. (10.40) Megjegyzem, hogy 1994ben az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételei teljes összegükben az előbb említett céloknak — tehát pénzügyi reorganizáció, privatizációelőkészítés és garan ciavállalás — , magának a privatizációs folyamatnak a végrehajtására fordíthatók, míg az ÁV Rt.hez került az a kötelezettség, hogy a költségvetés mellett működő alapok feltöltését szolgálja. Külön szeretném kiemelni, hogy a Kormány szándékában az ingyenes vagyonátruházás lehetőségéről külön rendelkezik a Vagyonpolitikai Irányelvek. A Kormánynak az a szándéka, hogy ingyenes vagyonátruházásra kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján, nyilvánosan kerülhessen sor. A tervezetek rögzítik a felhasználás jogcíme it. Ezek: a társadalombiztosítási vagyonátadás, közcélú alapítványoknak szóló vagyonátadás, múzeumokat és természetvédelmi területeket érintő
