Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - A nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1412 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy a társadalmak működéséhez elengedhetetlenül szükséges a jelenből kitekintő, a legfontosabb tevékenységi formák számára vezérfonalként szolgáló jövőkép megfogalmazása, akko r egyértelmű, hogy a gazdasági, szociális, oktatási és más területek jövőképe mellett egy XX. század végi civilizációs társadalom számára kikerülhetetlen kötelezettség a környezeti jövőkép megfogalmazása is. Az okok közismertek. A világ környezeti állapotá ról szóló jelentések az utóbbi években megszaporodtak, és hozzá kell tennünk, hogy a változások kedvezőtlen irányúak. Hazai viszonyainkat tekintve az elmúlt három évben a környezetvédelem ügye alapvetően új közegbe került. (19.50) A piacgazdaság kialakulás a — mint ismeretes — együtt jár az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, megszünteti az anyag- és energiapazarló termelési eljárásokat, másfelől az állam — mint tulajdonos és mint hatóság — kettős szerepköre lassan megszűnik, ami a környezetállapot ell enőrzését tekintve kifejezett előnyökkel jár együtt. Megszületett és működik a nyilvánosság ezen a területen, s ez az állampolgárok számára lehetővé teszi a környezetszennyezéssel összefüggő adatokhoz való hozzájutást, és egyben lehetővé teszi a környezeti hatásokat kiváltó döntésekben való fokozott részvételüket. Nagyon fontos új szempont, hogy a korábbi, szinte kizárólagosan állami szerepvállalást — ez az állam totális tulajdonosi voltával függött össze — a környezetvédelem területén a feladatmegosztás el vének megfelelően felváltotta egy szélesebb körű feladatvállalás lehetősége, nevezetesen az, hogy az állam mellett megjelenik az önkormányzatok, a gazdasági szervezetek, mi több, az állampolgárok jól körülhatárolt cselekvési lehetősége a környezet tisztasá gának, a környezeti erőforrások megőrzésének érdekében. A hazai közeg változása mellett az egyre növekvő mértékű nemzetközi kapcsolatok is új minőségű környezeti jövőkép, környezet- és természetpolitikai koncepció kialakítását igénylik. A fenntartható fejl ődés nemzetközileg deklarált és elfogadott elve, továbbá az elővigyázatossági elv egyként kell, hogy meghatározó érvénnyel részeivé váljanak az új környezetpolitikai koncepciónak. Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés nyomatékkal hívta fel rá a figyelmet, hogy a társulásnak nem csupán gazdasági, pénzügyi, műszaki, politikai feltételei, hanem környezeti kritériumai is vannak. Erre példaként legyen elég egy újabb tapasztalat, amely arra utal, hogy az éledező kereskedelmi protekcionizmus gyakran és szívesen környezeti köntösben jelentkezik. Az elmúlt évben Brazíliában rendezett ENSZ környezeti és fejlődéskonferencia XXI. századra vonatkozó feladatokat összefoglaló deklarációja szintén nyomatékkal hívja fel a figyelmet azokra a teendőkre, amelyek meg oldása révén remélhetjük, hogy a világ globális, a Föld minden sarkát érintő, mindenhol jelentkező, egyre súlyosbodó problémái megoldást nyerhetnek. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az általános szempontokon túl a hazai környezetállapot néhány tén yével is illusztráljam a környezet- és természetpolitikai koncepció megalkotásának és az ehhez fűződő cselekvési program kidolgozásának sürgető szükségességét. Más országokkal összevetve szinte egyedülállóan nagy hazánkban a mezőgazdasági művelésre alkalma s terület. Mondhatjuk, hogy ez talán a legfontosabb természeti erőforrásunk. A vízerózió 2,3 millió hektárnyi hegyi és dombvidéki területet károsít, emellett 1,4 millió hektárra tehető a szélerózióval veszélyeztetett terület. Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : K öszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, a vitát lezárom. A vita összefoglalására később kerül sor és a határozathozatalra is. Feltehetőleg holnap délután.
