Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - A nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1410 A környezetvédelem akut és kritikus gondjai nem kezelhetők külön a társadalom, a gazdaság- és a szociálpolitikától. Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejődés Világkonferenciáján tav aly Rio de Janeiróban hazánk által is aláírt nyilatkozat tizedik elve kimondja: "Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleért ve az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, továbbá lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt." Ennek az elvnek a gyakorlati érvényesítése szükséges ahhoz, hogy reális állapotrajz és közérdekű koncepció készüljön, amely egyaránt elfogadható a civilizációs fejődés minden kockázatát és terhét viselő állampolgárnak és az ökoszociális piacgazdaság nyereségorientált résztvevői számára is. Környezeti célok nélkül már semmilyen kormánystratég ia nem fogalmazható meg. A környezet és a természet védelmét szolgáló erőfeszítések a politika irányjelzői és mutatói is lettek. "Ki akar gyökeres szemléletváltást?" jelszavak helyett tetteket a természetért, az igényes környezeti kultúráért. Ebben is megm érettetik a közigazgatás, az államapparátus, a kormányzati munka. Tisztelt Országgyűlés! A koncepció kidolgozása tehát ezért sürgős, összehangolt és a legnagyobb nyilvánosság előtt zajló megalapozást kíván. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyá s) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Pap János képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció ki dolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat szükségességéről szeretnék én is szólni. Felmerül bennem a kérdés, és gondolom, önökben is, hogy vajon miért van szükség egy ilyen koncepcióra vagy esetleg valamilyen más nevű határozatra. Véleményem sze rint ennek több oka van. Egyrészt, mert Magyaroszágon nincs egy olyan nemzeti környezet- és természetpolitikai jövőkép, amelyre akár kormányprogramok is épülhetnének. Másrészt Magyarországon a környezet- és a természetvédelem jelentős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezik, amelynek a munkáját és tudását eddig a politika nem tudta, s tán nem is akarta felhasználni, megmozgatni, és sajnálatos módon ez a törvényekben sem jelent meg. Harmadszor: NyugatEurópában, ÉszakAmerikában — és ez nagyon lényeges d olog — hazánktól eltérően komoly a környezeti és természetpolitikai jövőkép, amivel rendelkeznek, ez közismert, és alkalmazzák is. Végezetül a negyedik, és talán ez a leglényegesebb érv, a gyakran hangoztatott és a környezetvédelmi irodalomban jelentős sze reppel bíró, fenntartható fejlődés nehezen képzelhető el anélkül, hogy a lehetőségeket, a feltételeket, a korlátokat ne ismernénk, amelyeket egy nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció, illetve jövőkép hűen tükrözne. Felmerült, és ha a képviselő társaim figyelték, gyakran használtam és is a koncepció, illetve a jövőkép kifejezést, vajon mi lenne a szerencsésebb elnevezése ennek az anyagnak? Szerepelt ez úgy is az előterjesztés során az önálló indítványban, hogy nemzeti környezet- és természetpolit ikai program, koncepció. Én szívesebben hajlok arra — és nekem ez a legszimpatikusabb — , hogy magyarországi környezet- és természetpolitikai jövőképről beszéljünk. Ez utóbbit azért tartom jobbnak, mert a program, illetve a koncepció esetleg azt a látszatot keltheti bennünk, hogy itt valamilyen kormányprogramról, egy kormányzati elképzelésről van szó. Ezzel szemben véleményem szerint a jövőkép, a környezet- és természetpolitikai jövőkép az egy hosszabb időintervallumot ölel át, nagyobb célokról van benne szó , kirekesztve belőle a politikát, és
