Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KAPITÁNY FERENC (Kisgazda)
1398 A tisztelt Ház előtt álló, az előterjesztő által is támogatott, a módosító javaslatokban megfogalmazott törvényszöveg a lényeges állításait tekintve nem különbözik attól a szövegtől, amelyet a Kormány majd egy éve elfogadott és a tisztelt Ház elé terjesztett. A szöveg jobb, mint az előterjesztés, de a változtatás messze nem olyan mértékű, ami indokolná azt a majd egyéves késleltetést, amit a törvénytervezet a bizottsági viták során szenvedett. Azt is tudjuk, hogy amíg az üzlet i biztosítók és tanácsadó cégek szakemberei és a módosításokat beterjesztők a módosító javaslatok tömegének elkészítése során a törvénytervezet szövegét, ismétlem, lényegi változtatás nélkül átfogalmazták és a Kormány képviselőivel hosszasan megvitatták, a ddig képviselőtársaim tapasztalhatták, hogy választókörzeteikben az üzleti biztosítók tömegesen kötöttek nyugdíjszolgáltatásra szerződéseket. (18.40) A törvénytervezetnek ez az elhúzódó vitája megfosztotta választópolgáraink jelentős részét attól a lehetős égtől, hogy mérlegeljék: az üzleti szférában vagy a tágabb értelemben vett közhasznú, úgynevezett nonprofit szférában előnyösebb számukra öregkorukról gondoskodni. Az általános vita során hozzászólásomban előadtam, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénzt árakra vonatkozó törvény jó néhány más törvénnyel igen szorosan összefügg. Kifejtettem, hogy ezeket az összefüggő törvényeket egyszerre tárgyalni nem lehet, de összehangolásukról gondoskodni kell abban a sorrendben, ahogy a Parlament elé kerülnek. Többek k özött az adótörvények, a polgári törvénykönyvek közhasznú szervezetek működésével foglalkozó módosítása, a társadalombiztosításról szóló törvény, az egészségügyi törvények, a befektetési alapokról szóló törvény, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, valamint a biztosítási törvény együttes alkalmazása dönti majd el az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak sikeres működését. E törvények legtöbbjének meghozatala során messzemenően figyelembe vettük, illetve figyelembe vesszük a fejlett országok törvénykezését, így törvényeink sok szempontból hasonlítanak az európai országok törvényeire, amelyeket volt módunk tanulmányozni Brüsszelben az Európa Parlament biztosításfelügyeleti hivatalának jóvoltából. Amennyiben az alkalmazásuk sem tér majd el az eu rópai országok gyakorlatától, ez azt jelentené, hogy mindazok az üzleti cégek, amelyeknek szakemberei részt vettek a törvényszövegek megfogalmazásában, nem vehetnek néhány évig részt olyan üzleti tevékenységben, ami a pénztárak alapításával és működtetésév el kapcsolatos. Ellenkező esetben a cégeket és a velük szerződéses kapcsolatba kerülő pénztárakat egy harmadik fél tisztességtelen piaci magatartásra, tisztességtelen előnyszerzésre hivatkozva megtámadhatja, és ezek a perek olyan permanens zavarok forrásáv á válhatnak, ami tovább nehezítené a pénztárforgalom beindítását, másrészről lehetőséget adna az ebben érdekelt cégeknek a törvényalkotás során tapasztalható, a pénztárak kifejlődését akadályozó magatartás folytatására. A törvénytervezet bizottsági vitája többnyire a pénzügyi kérdésekre, ezen belül is a nyugdíjalapokra koncentrálódott. Ahogy ezt az általános vitában előre jeleztem, a bizottsági vita során arra törekedtem, hogy a pénztárak alapítását ne nehezítse a felügyelet túlméretezett adminisztrációja, ne sikkadjanak el szociális szempontok, a törvény vegye figyelembe az egészségpénztárak sajátosságait. A módosító javaslatainkat a Kormány képviselőivel megvitattuk, és sikerült kielégítő kompromisszumot találni. A köztünk létrejött megegyezést a további v iták során képviselték, és ezek beépültek a később beterjesztett csatlakozó módosító javaslatokba. E tárgyalásokkal és eredményükkel elégedettek vagyunk, sikerült az általános vitában megfogalmazott céljainkat érvényesíteni annak ellenére, hogy az általunk beterjesztett módosító javaslatok jelentős részét a vita során formálisan visszavontuk az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. Azt tartjuk, hogy nem az a fontos, hogy kinek a neve alatt kerül beterjesztésre, hanem az, hogy milyen jobbítást vége z az eredeti törvényjavaslaton.
