Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1393 Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mondhatjuk azt, hogy elkapkodtuk ennek a törvénynek a meghozatalát, hiszen a vezérszónokok március 23án mondták el véleményüket. Nem lenne ez baj, sőt lehet, hogy nem is lesz baj, ha egy jó törvényt tudunk alkotni a kölcsönös biztosítópénztárakról. Hallot tuk már a bizottsági előadóktól, hogy képviselők között is ellentétes álláspontok alakultak ki a vita során, a tárgyalások során arról, hogy valójában milyen törvényt is alkotunk most, kinek a kompetenciája e törvény valódi bírálata: költségvetési szakembe reké vagy a szociális szakembereké. Azt hiszem, a vitát nem érdemes folytatni, nincs értelme, hiszen ez egy olyan terület, amely egyértelműen pénzügyet és szociális szférát érint. De hát melyik terület nem ilyen? Szeretném önöknek elmondani azt, hogy a szo cialista frakció — ahogy vezérszónoklatában Csehák Judit elmondta — ezt a törvényt általános vitára alkalmasnak tartotta. Sőt olyan kifejezést használt, hogy sürgetőnek tartjuk a törvény meghozatalát; sürgetőnek és időszerűnek, hiszen a magyar társadalomba n vannak olyan törekvések — mi is tapasztaljuk — , hogy ilyen, kiegészítő jellegű pénztárakat hozzanak létre. És egyetértünk azzal, amit Kovács László képviselő úr az imént elmondott, hogy egy több lépcsőből álló szociális biztonsági rendszert és ezen belül biztosítási rendszert kell létrehozni. A problémáinkat, természetesen, mi is megfogalmaztuk mind az általános vitában, mind pedig módosító indítványokban. 39 módosító indítványt adtunk be, és mielőtt még önök menekülni kezdené nek, elmondom, hogy nem kívánom mind a 39et ismertetni, csak fő vonalaiban, nagyjából, az általunk nagyon fontos, kardinális jellegűnek ítélt témakörök szerint. Az általános vitában elmondtuk már, hogy e törvényjavaslat egyik leglényegesebb eleme, hogy mi lyen viszonyt alakít ki a társadalombiztosítás és az újonnan létrejövő pénztárak között. Igen fontosnak tartjuk — és ezt több módosító indítványban megfogalmaztuk — , hogy ez a törvény e viszonynak csak egyik szeletét tudja most szabályozni. Szükség van más törvényekre, más intézményekre is, amelyek megjelenítik a társadalombiztosítás, a törvény által előírt kötelező társadalombiztosítás és a nem kötelező jellegű biztosítások viszonyát. Ebből a szempontból fontos az, amit az általános vitában már elmondtunk: nem tudjuk elfogadni azt, hogy most, '93ban olyan törvényt alkossunk, amely lehetővé tenne társadalombiztosításból való kivonulást, vagy olyan intézmények létrehozását, amelyek társadalombiztosítási ellátást vesznek át, és vesznek át ennek megfelelően já rulékot is. Fontosnak tartjuk azt is — szintén elmondtuk az általános vitában — , hogy valamifajta támogatást az állam, az állami költségvetés nyújtson ezeknek a biztosítóknak. Ez meg is jelenik a törvényben. Természetesen teljesen igaza van annak a képvise lőtársamnak, aki az imént arról szólt, hogy mindenki, aki ehhez a vitához hozzászólt vagy indítványt nyujtott be, fontosnak tartja a garanciák kérdését, hiszen itt az állampolgárok pénzéről van szó. Kell valamilyen biztosítékot nyújtani arra, hogy ez a pén z nem vész el, jó célra fordítódik. Fontosnak tartjuk, és megjelent módosító indítványainkban az is, hogy milyen módon történjék a pénztárak létrejöttének és működésének szabályozása, hogy törvény szabályozzae, vagy pedig a Kormánynak is, illetve a Kormán y valamely szervének is legyen nagyobb belenyúlása, beleszólása ebbe a dologba. (18.20) Mi természetesen azt javasoljuk, hogy minél többet szabályozzon a törvény erről a területről is. Mielőtt a javaslataink részletesebb ismertetésére térnék, elmondanám, h ogy különös sorsa van annak a 39 indítványnak, amelyet mi benyújtottunk, hiszen önök is láthatják az együttes jelentésben, hogy vannak közöttük olyanok, amelyeket a mi bizottságunkban támogatott az előterjesztő, a költségvetési bizottságban pedig nem támog atott, holott közben sem a javaslat, sem a Kormány nem változott meg.
