Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá csatlakozó Állami Számvevőszék jelentése részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1383 számszaki hibák vannak benne, akkor azt gondolom, hogy azokat egy ilyen novemberi vagy október végi tárgyalás esetén illik kiküszöbölni. Normális körülmények között, át lagos körülmények között tehát nem nagyon lenne helye a zárszámadáshoz benyújtani módosító indítványt. De miután azt tapasztaljuk, és az előző évek gyakorlata is azt bizonyította, hogy egy zárszámadás ügyét nem tekinthetjük átlagos, normális körülmények kö zött zajló vitának, sokkal inkább afféle rutinszerű, "hagyjuk jóvá, úgyis túl vagyunk rajta" alapú tárgyalásnak, ezért éreztem szükségesnek, hogy két ponton módosító indítványt nyújtsak be. Az egyik: az Állami Számvevőszék jelentése jó néhány ponton hiányo sságokat tár fel, sőt törvénytelenségeket. Ráadásul 12 pontban összefoglalja azokat a javaslatokat, amelyeket ajánl a Kormány számára, hogy ezeket a számvevőszéki ellenőrzések megállapításai nyomán hajtsa végre. Nincs a zárszámadásban és az Állami Számvevő szék által benyújtott jelentésben semmiféle döntés, határozati javaslat, indítvány arra nézve, hogy mi történjék az Állami Számvevőszék határozataival. Elvileg ugyan — miként a költségvetési bizottság vitájában kiderült — az Állami Számvevőszékről szóló tö rvény és az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a Kormánynak kötelessége az Állami Számvevőszék által tett megállapításokat és ajánlásokat mindennapi munkájában figyelembe venni. Ezek a törvények azonban az előző években sem hatályosultak, az Áll ami Számvevőszék megállapításaival — sajnos — eddig sem történt semmi. Éppen ezért úgy gondolom, célszerű a zárszámadási törvényben helyet adni annak, amit a 13253as számú módosító indítványban javasolok, hogy az Országgyűlés egyrészt tudomásul veszi az Á llami Számvevőszék jelentését, másrészt felkéri a Kormányt, hogy az abban foglalt javaslatokat munkájában hasznosítsa. Volt a bizottság szakmai vitájában egy, azt gondolom, a realitásokat jól ismerő, kicsit cinikusnak tűnő képviselői vélemény, amely úgy sz ólt, hogy: na, és édes istenem, mi fog történni? Hát legfeljebb ezek után a Kormány nem két, hanem most már három törvényt fog megsérteni, mert kettőt már eddig is megsértett, ha ezt most jóváhagyjuk, akkor a harmadikat fogja megsérteni, de érdemben az égv ilágon semmi nem fog történni. Én változatlanul naiv vagyok, és azt gondolom, hogyha egy ilyen újabb törvényi megerősítés bekövetkezik, akkor ez talán arra ösztönzi a kormányzati cselekvést, hogy vegye komolyabban a Számvevőszék megítélését. Egyébiránt ez a módosító indítvány egy ponton a számvevőszéki bizottság csatlakozó módosítósító indítványával is találkozik, amely az Állami Számvevőszék jelentésének tudomásulvételére vonatkozik, de nem tartalmazza a Kormány kötelezését a számvevőszéki javaslatok végre hajtására. Kérem a tisztelt Házat, fontolja meg ezeket a szempontokat, és ha megfontolta, akkor a megfontolás, és ne a rutin vagy a presztízsszempontok alapján döntsön róla. A 13243as számon beadott második módosító indítvány valóban különleges és egyedi jellegű. Azért különleges és egyedi jellegű, mert hasonló szituáció a magyar alkotmányosság keretei között négyévente fordulhat elő, azaz hogy négyévente vannak választások. Az indítványnak az a lényege, hogy az államháztartási törvényben megszabott határi dőtől eltérően, kivételesen 1994ben ne augusztus végéig legyen a Kormány számára kötelező az 1993as költségvetési zárszámadást benyújtani a Parlamentnek, hanem a választásokra tekintettel hozzuk előre ezt a határidőt, és április 30áig, illetve ennek a P arlamentnek a mandátuma lejáratáig nyújtsa be a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Kormány az Országgyűlésnek. Talán nem kell részletesen indokolnom, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a választások előtt akár a kormánypártok, akár az ellenzéki pártok vagy akár az ország pontosan legyen tisztában azzal, hogy a gazdaság milyen állapotban van, milyen eredményekkel zárt az 1993as esztendő, és mire lehet építeni az elkövetkezendő periódusnak a gazdaságpolitikai programjait.