Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (DORNBACH ALAJOS): - BETHLEN ISTVÁN (MDF)
1343 rendszere — először egy nemzeti szocialista diktatúra, majd pedig egy nemzetközi szocialista diktatúra — után hogy működik a demokrácia. Ehelyett, hölgyeim és uraim, a demokrácia helyett folyt a hipokárcia, amit ha magyarra elegánsan fordíto k le, azt mondhatnám, hogy képmutatás. Nos, amiről ma tárgyalunk, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Ház, ismét egy ilyen eset. Ebben az országban mindenki, úgy a beterjesztő képviselő, Katona Béla az MSZP részéről — aki az 1990. évi LV. törvény m ódosítását javasolja — , mint az eddig felszólalt képviselők, mint az ezzel a témával oly szívesen foglalkozó néhány terméke a magyar médiáknak tudja, hogy miről van szó. Mindnyájan ismerjük a nemzetközi összehasonlításokat, mégis az előbb említett hipokrác ia szellemében úgy teszünk, mintha itt valamiféle botrányról lenne szó, valamiféle skandalumról. Pedig megint csak álszenteskedésről van szó. Katona Béla terjesztette be ezt a törvényjavaslatot, illetőleg terjesztette volna be, mert úgy látszik, nem volt e lég fontos ahhoz, hogy személyesen megjelenjen. Képviselőtársát, Vastagh Pált kérte meg, és miután ő beterjesztette, szintén elhagyta az üléstermet, nem érdekelte már az SZDSZ részéről Sarkadiné Lukovics Éva vagy dr. Hack Péter felszólalása, vagy a Kisgazd apárt részéről Dragon Pálé, avagy a kereszténydemokraták részéről Gáspár Miklósé. Ennyire lényegtelen az a javaslat, amit Katona Béla a Ház elé terjesztett? Ma itt van, de nem e miatt a törvényjavaslat miatt, hanem mert előbb — mint az MSZP vezérszónoka — felszólalt a III/IIIas ügyben. Természetesen, ezt megértem. Nos, ennyire komolytalan — még egyszer visszatérve erre a kérdésre — ez a törvényjavaslat, hogy maga a beterjesztő mindig távollétével tündököl, és az, akit felkér a beterjesztésre, szintén az ut olsó szó elhangzásával elhagyja az épületet? Mégiscsak igaza van dr. Gáspár Miklósnak a kereszténydemokraták részéről, amikor annak a félelmének adott kifejezést, hogy itt esetleg nem is a közéleti tisztaság kérdéséről van szó — mint ahogy azt a Katona Bél aféle javaslat tartalmazza indoklásában — , hanem esetleg csak propagandáról. Mégpedig választások előtti propagandáról, amikor a képviselők által betöltött gazdasági pozíciók, tisztségek kérdését feszegetik. Igaza van dr. Gáspár Miklósnak, amikor szóról s zóra a következőket mondja: "A közeledő választásokra tekintettel olyan törekvések mutatkoznak, melyek e kérdést — mármint a képviselők által betöltött gazdasági pozíciók törvényi kezelését — nem a közéleti tisztaság érdekében, hanem kormányellenes éllel, propagandacélzattal kezelik. Ha az eddigi felszólalásokat figyelembe veszszük, különösen, ha a sajtó bizonyos termékeinek kommentárjait és cikkeit elolvassuk, az az érzésünk, hogy Gáspár Miklós félelme indokolt. Tudniillik miről van szó? Nyilvánosságró l, a közéleti élet tisztaságáról. Az általam oly nagyra becsült dr. Hack Péter például — nagyon helyesen — felszólalásában utalt rá, mint ahogy komoly újságtermékek is, például a Köztársaság, hogy egy olyan kérdésről beszélünk, melynek a nyilvánossága már ma adott. Bárki bármikor összegyűjtheti, mely párt képviselői milyen gazdasági pozíciókat töltenek be, mint ahogy néhány lap ezt meg is tette. Érdekes módon elég hiányosak ezek a gyűjtemények. Azok a képviselők, akik közel állnak ezekhez a lapokhoz, nem sz erepelnek benne vagy csak egykét bizottsági pozícióval, a többiek meg olyanokkal is szerepelnek, amely pozíciókat eddig még nem is töltöttek be. Tehát igazából nyilvánossági probléma nincs. Aki ez iránt a kérdés iránt érdeklődik, bármikor megszerezheti a megfelelő információkat. (12.10) Van itt egyáltalán probléma? Igenis, van! Egy nagyon komoly probléma, amelyet, amióta parlamentáris demokráciák működnek, próbálnak megoldani: a lehetséges összefonódás problémája a politikai, a gazdasági és — a mai időkben egyre inkább — a médiahatalom között, mert hiszen
