Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (VÖRÖS VINCE): - KOCSENDA ANTAL, a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
1332 miniszterelnök úr eleget tett és a 13 borítékot kiosztotta, amelyben — e szóhasználatot alkalmazva — egy boríték nem volt nyerő." Ennek a borítéknak a tulajdonosa előttem ráírta a boríték hátsó oldalára, hogy a miniszterelnöktől minden részletre kiterjedő vizsgálatot kér. E vizsgálat lefolytatódott, a miniszterelnök úr informálta és tájékoztatta az érdekeltet arról, hogy a boríték rendelkezésre áll, a vizsgálat anyaga elkészült, azonban mind a mai napig az érdeke lt e borítékot nem volt hajlandó átvenni. Itt is a mélyen tisztelt képviselőtársaim következtetésére bízom, hogy a szükséges következtetéseket levonják. Szabad legyen azonban megemlítenem azt, hogy e borítékokban szereplő adatok oly konkrétak és oly inform ációkat tartalmaztak, amelyekből visszamenőlegesen 1946ig utaltak bizonyos körülményekre. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium archívumaiban őrzött anyagok nem annyira hiányosak, nem annyira sérültek meg, hogy azok oly mértékben használhatatlanokká váltak volna, mint ahogy ezt itt és máshol is megfogalmazzák. E körülményekre tekintettel a törvényjavaslat fokozott figyelmet fordít az eljárás során érvényesülő garanciális szabályokra. Ennek jegyében már az eljárás megindításánál is az Országgyűlés meghatározó szerepe érvényesül. A törvényben biztosított jogosultság alapján az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kap kezdeményező szerepet mind az ellenőrzésre kerülő tisztségek sorrendjének, mind az id őbeni ütemezésének meghatározására. Igen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az életviszonyok mérlegelésében jártas, azok megítélésében elfogulatlanul, pártatlanul dönteni képes, pártérdekektől független személyek végezzék az ellenőrzést. Ezért támogatást érd emelnek a törvényjavaslat azon rendelkezései, melyek bírákra bízzák az ellenőrzés lefolytatását. Ez a körülmény azonban, hogy bírák közreműködésével folyik az eljárás, nem jelenti azt, hogy akár büntető, akár polgári perrendtartás szerinti eljárásról lenne szó. Ez már csak azért sem merülhet fel, mert a megjelölt időszakban a vizsgált magatartások nem tartoztak egyik jogterületnek a szabályai alá sem. Ebből következik a javaslatnak az a megoldása, hogy a bizottság bírákból történő létrehozása nem jelenti eg y különleges bíróság felállítását. Így a bizottság a törvényjavaslat keretei között maradva a bírói szervezettől függetlenül működik, funkciója nem az igazságszolgáltatás, hanem a nyilvántartások adatainak és egyéb bizonyítékoknak a felhasználásával meghat ározó tények megállapítása. Ha a bizottság ellenőrzése során mégis fény derül bűncselekmény elkövetésére, abban az esetben megvannak a megfelelő jogszabályok a felelősségre vonásra. Ebben az esetben viszont módosító javaslatban fogjuk kérni, hogy a bizotts ágnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását. A törvényjavaslatban meghatározott eljárási szabályok alkalmasak arra, hogy az ellenőrzött személy érdekeit messzemenően figyelembe véve, az eljárásban való részvétele biztosítása mellett, a bizottsá g megalapozott döntést hozzon. Álláspontunk szerint a megfelelő megoldása a javaslatnak az, hogy csak az eljárás alapvető garanciális elemeit rögzíti, és a működés egyéb szabályainak megállapítását a bizottság jogkörébe utalja. Ellenkező esetben a lényeget elfedő eljárási szabályhalmazzá válhatna a törvényjavaslat. Úgy véljük, hogy a törvényjavaslatnak azok a szabályai, melyek biztosítják az ellenőrzött személy bírósághoz fordulási jogát, továbbá melyek a bizottsági eljárás során az államtitok védelmére von atkozó szabályok alkalmazását írják elő, megfelelő garanciákat nyújtanak az érintett személyeknek. Igen fontos szabály ezek mellett a bírósági ítélet elsődlegességét kiemelő rendelkezés, mely szerint a bizottság döntése nem hozható nyilvánosságra, ha azt a bíróság hatályon kívül helyezte. Tisztelt Ház! Reményeink és törekvésünk szerint e törvényjavaslat is hozzájárul a közélet megnyugvásához, megtisztulásához, s végül megszilárdításához. Ezért támogatjuk azokat a
