Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1224 Nem helyes azért sem, mert ha komolyan gondoljuk, hogy a választásra fel kell készülni, akkor ez a felkészülés — ha nem akarunk nagyon sokat hibázni — igenis szakmai munkát, kellő előkészítést igényel, és nem mindegy, hogy a felkészülésben részt vevők számára menet közben hányszor módosulnak a feladatok a sze rvezet felállításához és egyéb területekhez igazodva. Ez volt az általános gondolat. Emellett azt hiszem, hogy alapvetően a választási törvény módosítására ennek a Parlamentnek 1990ben vagy '91 első fél évében kellett volna sort kerítenie. Ha nem tette, n em igazán helyes, ha ma hozzányúl. De hozzányúlt, ezért nyilván magam is be fogom nyújtani a módosító indítványaimat. Sokkal etikusabbnak és korrektebbnek tartottam volna — ha már idejében nem tettük — , ha a következő parlament első évében kerül sor ezekre a módosításokra. Egyetértek azonban, mint mondtam, az előterjesztés soksok gondolatával, nem feltétlenül az indoklásával. Magam és képviselőtársaim közül igen sokan támogatják az úgynevezett parlamenti küszöb felemelését 4ről 5%ra. A küszöbfelemelést t ámogatom, az indoklást nem. Nagyon fontosnak tartom ezt. Az indoklás ma, a mai politikában ennek a körnek a megközelítése az, hogy baj lenne, ha a parlamenti küszöb alacsony alsó határa miatt a következő parlament működőképessége kerülne veszélybe, mert es etleg 1098, 1012, egy tucatnyi politikai párt is bejuthatna a parlamentbe. Azt gondolom, hogy a demokráciával nem illik játszani. Nem illik kimondani, hogy a társadalmi akarattal baj van vagy nincs baj, ha nem tudja letenni az értékítéletét 235 vagy a kár 8 párt mellett, és megosztott a társadalom. Akkor nézzenek magukba a politikai pártok, hogy miért nem tudtak szervezettségükkel, programjukkal maguk mögé olyan jelentős társadalmi erőt állítani, amely már vonzza a társadalomnak egy jelentős közegét, ho gy működőképesebb, erőteljesebb, hatékonyabb, 567, 456 pártra épülő parlament alakuljon ki. De ezt adminisztratív módon kialakítani, tehát olyan módon, hogy előírom, hogy csak 34 párt juthat a parlamentbe, nem lehet, mert az nem ösztönzi a politikai p ártokat a társadalom igényeinek megfelelő működésre. Én másért támogatom a parlamenti küszöb 5%ra való emelését. E támogatás mögött az a gondolat fogalmazódik meg, hogy valóban egy átalakulási szakaszban vagyunk. Az átalakulás során mindennapjainkban szám os társadalmi, politikai feszültség van jelen, talán szükségszerűen. Ebben az időszakban a szélsőséges politikai erők megjelenésének valóban kedvezőbb a táptalaj, de ha a szélsőségek jelen vannak a társadalomban, általában néhány százalékot tudnak megszólí tani, egy érett társadalomban — olyanban, mint a magyar — valóban nem többet, mint néhány százalékot. Ezért azt gondolom, hogy egy 5%os küszöb már igen nagy esélyét adja annak, hogy 1994 — 98 parlamentjében Magyarországon szélsőséges politikai irányzattal n em kell számolni. Én ezért, és nem másért, nem a választók butaságára vagy másra hivatkozva javaslom azt, hogy a küszöb magasabban legyen meghatározva, tehát egy 5%os mértéken, ami egyébként kibírja a nemzetközi összehasonlítást, hiszen ott, ahol ilyen kü szöböt alkalmaznak a parlamentek, ott ez 3 — 5% között mozog, tehát az 5% ebben a nemzetközi összehasonlításban szakmailag megvédhető és indokolható. Ha az volna a cél, hogy minél kevesebb politikai párt legyen a Parlamentben, mert, sajnos, más módon nem érh ető el a működőképesség, mert a parlamenti pártok önmagukban nem bírnak maguk mögé kellő társadalmi erőt állítani, ezzel az indoklással — ahogy előterjesztésre került — akkor én már nem 5%ot, hanem 8 vagy 10%ot javasolnék. Ebben az esetben azt hiszem, mé g néhány alkalmatlan párt kiesne a Parlament palettájáról. De nem biztos, hogy ez a megoldás. Egyetértek az előterjesztés azon gondolatával — azt hiszem, valamennyien tapasztalhattuk az időközi választások rendszerében az elmúlt négy évben — , hogy ne állan dóan és visszatérően, kéthárom havonta újraindítva kerüljön sor egyegy körzetben — eredménytelenség esetén — időközi országgyűlési választásra, hanem egy évben egyszer, és Maczó Ágnes képviselőtársammal azonos módon, én is elfogadom és támogatom az előte rjesztésben megfogalmazott áprilisi időszakot. (10.40)
