Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN JÓZSEF (MIÉP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1196 lakás, a műhely, a föld, az üzlet és az irodahelyiség gyors elad hatósága vagy elcserélhetősége. Nálunk folyton csak illetékre gyűjthetne egy ilyen vállalkozó vagy menedzser, és ez esetben vállalkozásra már nemigen jutna forrása. Arról nem is beszélek, hogy az amerikai költözködések átlagtávolsága meghaladja a 700 kilom étert, és a közvélemény szemében elborzasztó dolog lenne Kaliforniában a tényleges költözködés után 22,5 évvel zaklatni az állampolgárokat New Yorki illetékkiszabás miatt. Nálunk az ilyen késedelem mindennapos, gyakori, hogy az örökösök szükséges lakásfe lújításokat, átépítéseket halogatnak, nehogy a már felújított és rendbehozott házak értéke legyen az illetékkiszabás alapja. A korszerű piacgazdaságokban nem csupán a bürokratikus nehézkességük, a tőke- és munkaerőforrások ideális allokációját gátló hatásu k miatt vagy antiszociális jellegük miatt nem kedveltek az illetékterhek, hanem a piaci versenyt deformáló hatásuk miatt sem. Nem szívesen említem meg az illetékellenérték beveztésének a szükségességét, hiszen az elmondottakból kiderült, hogy messze nem é rtek egyet a jelenlegi illetékmegállapítási gyakorlattal sem. Ezért nem is nagyon helyeselhetem az illetékrendszer kiterjesztését. Azt azonban már a régi feudálkapitalista Magyarországon is észrevették, hogy indokolatlan hátrányt szenvednek el azok a kisvá llalkozók a részvénytársaságokkal szemben, akik műhelyük, üzlethelyiségük, földjük tulajdonjogát tetemes örökösödési illetékkel váltották meg. Ezt a hátrányt volt hivatott mérsékelni az illetékegyenérték intézménye, amit részvénytársaságoknak évente kelle tt fizetniük a társaság vagyonértéke után, vagy tíz évente egy magasabb összegben, egy nagyobb összegben. Ez az időközönkénti vagyondézsma jellegű illeték csökkentette azt a hátrányt, amit a halandó természetes személyek szenvedtek el illetékkötelezettségü k miatt az elméletileg halhatatlan jogi személyekkel szemben. Hangsúlyoznom kell, hogy az illetékegyenérték versenysemlegességet biztosító szükségessége még a század eleji, maihoz viszonyítva mérsékelt örökösödési illetékek esetén is felmerült. Mai gondol ata tehát még időszerűbb lenne. Ha már el van arra szánva a Parlament, hogy a piacgazdaságellenes irányba elmozdítja az illetéktörvényt, akkor tulajdoni deformáltság megelőzése és a versenysemlegesség megőrzése érdekében kívánatos lenne a félfeudális hagy ományokat ugyan visszaidéző, de a maga logikája szerint igazságos illetékegyenérték bevezetése a társasági adózás területén. Ennek szükséges mértéke — amennyiben a törvényjavaslat örökösödési illetékeit a Ház megszavazza — évente a vállalati vagyon 0,5 — 0, 7%a kell, hogy legyen. Nagyon remélem, elkerüljük azt a kényszert, hogy ennek a bevezetését a versenysemlegesség megőrzése érdekében komolyan fontolgassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Kelemen József képv iselő úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja. (19.10) Felszólaló: Kelemen József (MIÉP) KELEMEN JÓZSEF (MIÉP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok én most hozzászólni ehhez a vitához, csupán szeretném bejelenteni azt, hogy egy módosító indítványt szeretnék még benyújtani — hogyha lezárásra kerülne esetleg az általános vita. A részletes vitában majd szeretném megindokolni, illetve megvédeni a javaslatomat, amely a kompromisszumkész javaslat lesz, és bízom benne, hogy az előterjesztőnek a tetszését is meg fogja nyerni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még felszólalni. — Csépe Béla képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP)
