Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független)
1172 sor. A kamarai törvény szerint a kamarai törvény hatálybalépése 1994. január 1je — az ezt követő tanév tehát az 1994 — 95ös tanév. A szakképzési törvény azt is kimondja, hogy tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a tankötelezettségének eleget tett. Ez — a közoktatási törvény szerint — jelenleg a 16. életév betöltését jelenti. Egy olyan tanuló tehát, aki a nyolcadik osztályt jövőre e lvégzi, a 16. életévét betölti, a szakképzési törvény szerint jogosult lenne tanulószerződést kötni. Igen ám, csakhogy a gazdasági kamarai törvény szerint viszont a területi kamarák csak '94. szeptember 30ig, az országos kamarák pedig december 31ig alaku lnak meg — egyáltalán nem biztos tehát, hogy ezek a kamarák a tanévkezdésig létrejönnek. Így viszont megvalósíthatatlan a szakképzésről szóló törvény számos pontja — például a törvény 29. §ának 1., 2. pontja; a 30. § 2., 3. pontja; a 34. § 2. pontja, ille tve a 38. és 40. §. Területi gazdasági kamarák hiányában ugyanis a szakképzési törvény következő előírásainak nem lehet eleget tenni: 1. A gazdálkodószervezet nem tudja kinek beterjeszteni, bejelenteni a tanuló szerződéskötési szándékát. 2. Nem lehet a tan ulószerződést a tanév kezdését megelőzően a Gazdasági Kamara előtt írásban megkötni. 3. Nincs aki elbírálja a gazdálkodószervet, hogy gyakorlóhelye alkalmase a képzésre. Végül 4.: Nincs aki nyilvántartsa és nincs aki felügyelje a képzést. Azt hiszem nyilv ánvaló, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a szakképzési törvény e területen feltétlenül módosításra szorul. Tisztelt Ház! Befejezésül szeretném leszögezni, hogy az általam ismertetett problémák nem elsősorban a Gazdasági Kamaráról szóló tör vénytervezet hibáiként jelentkeznek, ugyanakkor — ha már a szakképzési törvény nem oldotta meg ezeket — most, itt kell e hibákat helyrehozni, amely hibák nemcsak a szakmunkástanulók, de a gazdasági kamarák érdekeivel is ellentétesek. E hibák korrigálása ér dekében módosító indítványokat fogunk majd benyújtani. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szőr Gyula képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja… (Szőr Gyula jelzi: nem kíván szólni.) Téves volt a monitor jelzése. Dénes János független képviselő úr következik. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy az általános vitának megfelelően és igen rövidre szabottan el mondjam észrevételemet a Kormány által benyújtott törvényjavaslatról, amely a kamarákról szól, és 12 663as számon fekszik előttünk. A törvényjavaslat szelleme, amelyben a tisztelt Ház elé tárják ezt a törvényjavaslatot, teljesen ellentétes azzal a mederre l, azzal az irányzattal, amit tulajdonképpen a '90es választások alapján ez a Parlament maga elé tűzött — hiszen demokráciáról és alulról fölfelé való építkezésről beszéltünk társadalmi szinten, és a gazdasági élet résztvevői, ha szervezeteiket létrehozzá k, akkor szintén alulról felfelé és az önkéntesség alapján illenék, hogy építkezzenek. Ez a törvényjavaslat viszont kötelezően, fölülről rendel el dolgokat. Nyomon követhető az a szándék ebben a bizonyos felülről való építkezésben, hogy bizonyos állapotoka t — mégpedig nem kívánt állapotokat — akar konzerválni. Én nem vagyok azzal vádolható, hogy túlzottan gyakran vagyok azonos véleményen gazdasági vagy politikai kérdésekben Szájer József képviselő úrral, de az általa benyújtott módosító indítvány is valami ilyesmit tartalmaz, és indoklásában olyanról beszél, hogy a budapesti központ gyakorlatilag el tudja fojtani a helyi érdekeltségeket. Most, amikor az általános vita jelen szakaszában felszólaltam, nem is rabolom tovább a tisztelt Ház idejét, csupán arra hí vom fel a résztvevők figyelmét, hogy amit én itt jeleztem a
