Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1159 A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 12663as számon kapták kézhez. Felszólalásra következik elsőként Palotás János független képviselő úr. Felszólaló: Palotás János (független) PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm szépen. Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden szóljak a gazdasági kamará król szóló törvényjavaslat kapcsán. Meg kell mondanom, hogy a mai hozzászólásomra készülve nagyon sokáig vívódtam, hogy az igen terjedelmes törvényjavaslatban fellelhető ellentmondásokra és hibákra milyen mélységig hívjam fel a figyelmet. Gondba kerültem, mert ha a törvényjavaslatban lévő gondolatokat kezdem el elemezni, akkor talán megtévesztő a tisztelt Ház számára az eredeti szándékom — ezért nagyon nehéz. Ha ezt viszont nem teszem meg, akkor az alapvető gondolat figyelmen kívül hagyásával számos olyan t erület bennmarad a törvényjavaslatban, amely szakmailag nem kellően kidolgozott. Mégis ennek az utóbbinak a kockázatát kell vállalnom. Ez a törvényjavaslat ugyanis számos pontjában keveri a kamarai funkciót és az érdekvédelmi funkciót, számos pontjában ell entétes a szabályozása, mégsem tehetem meg a részleteiben való vitát, hiszen ebben az esetben egy válaszadás lehetőséget mutatna arra, hogy ha kiküszöböljük a törvény ellentmondásait, akkor ez a törvény támogatható. Márpedig ez a törvény nem támogatható, s azt gondolom, hogy súlyos hibát követ el a tisztelt Ház, amennyiben bármilyen formában vagy javított formájában is elfogadja a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot. Tudni illene vagy talán tudni kell, hogy a világon többféle érdekvédelmi rendszer működik. Valóban van olyan ország, ahol — legalábbis már jobban átgondolva — az előttünk lévő törvényjavaslattal azonos módon létezik úgynevezett közjogi kamarai rendszer. Azonban ismerni kellene és ismerni illik, hogy azokban az országokban, ahol kötelező tagsággal közjogi kamara működik, ez egy évszázados vagy évtizedes hagyomány végeredménye. Tehát az elmúlt 20 évben, a modernizációs Európa szakaszában sehol nem fordult elő, hogy egy országban az érdekvédelem kialakításakor kötelező tagsággal közjogi kam arát hozzanak létre. Van tehát még néhány ország, ahol ez a rendszer működik. Azokban az országokban jelen van az a törekvés, hogy fel kellene számolni, de éppen a közjogi kamara rendszeréből adódóan meglehetősen széles körű jogosítványokkal bír, ezért nag yon nehéz az ilyen kamara felszámolása irányába lépéseket tenni. Pedig az évtizedek és az évszázadok bebizonyították, hogy a mai piacgazdaság működési modelljével, a mai európai érdekvédelmi rendszerrel már nincs összhangban, ellentétes. Talán kevesen tudj ák, de az osztrák gazdaság Európai Közösséghez való csatlakozásának az egyik legnagyobb akadálya az Ausztriában kialakult érdekvédelmi struktúra szilárd, megbonthatatlan jellege, amelynek kapcsán egyébként Magyarország és Ausztria gazdaságában is vannak pr oblémák — nagyon nehezen kezelhetőek — , és ami miatt az osztrák gazdasági jogrendszert alig lehet, vagy lehet, hogy nem lehet harmonizálni az Európai Közösség jogrendszerével, emiatt igen hosszú ideje húzódik Ausztria Európai Közösséghez való csatlakozásán ak az előkészítése. (15.50) Nem hiszem, hogy ebben az országban, ahol mind a hat parlamenti párt szerint, de talán ebben konszenzus van a Parlamenten kívüli politikai erők esetében is, egyértelmű cél az Európai
