Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
1114 években, hónapokban, például Japánban, és nem eleget. Úgy gondolja a legtöbb pénzügyi szakértő, lehetne többet. A japán költségvetésnek ugyanis — és ezt tessék figyelembe venni — így sem hiánya van, hanem — igaz, hogy egész csekély, de — többlete. Éppen kisebb többlete, tekintve, hogy tettek ilyen intézkedéseket. És sok más nyugati ország van, amelyek Japánnál kevéssé állnak rosszabbul. Különösen kevéssé állnak rosszabbul, ha figyelembe vesszük azt, hogy a konjunktúra élénkülésével — ami azért hamarosan be fog következni — a költségvetési hiányuk biztosan javulni fog. Erről az OECD nemrégiben írt egy nagyon érdekes tanulmányt, ajánlom mindenki figyelmébe, aki érdeklődik ezek iránt a kérdések iránt. Tehát ez ek az országok a csekély költségvetési, államháztartási hiányukat nyugodtan növelhetik ideiglenesen, beruházásösztönző támogatásokkal, adókedvezményekkel. Nálunk sajnos, nem ez a helyzet. Államháztartásunk hiánya robbanásszerűen növekszik. Bizonyára sokan emlékeznek még önök közül arra, hogy 1990 nyarán, az alig hivatalba lépett Antallkormány egyik első dolga volt adóemelési és más intézkedések csomagjának meghozatala, annak megakadályozása érdekében, hogy a költségvetés hiánya nehogy meghaladja — akár cse kélyke mértékben is — az előirányzott 10, azaz tízmilliárd forintot. Most pedig arról van szó, hogy jövőre az egykori tízmilliárd helyett 350 milliárd hiány van tervezve, és mindenki tudja, hogy ennél is több lesz, bár azt persze vitatják, hogy mennyivel i s lesz több. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy valaki megértse, ez így nem megy, ez így nem folytatható tovább. És a baj nem kis részben éppen abból fakad — ezt tessék figyelembe venni — , hogy ennek a megértéséhez nem is kell közgazdásznak lenni. Me gértik sokan, hogy a növekvő költségvetési hiány lavinája, ha nem állítjuk meg, végső soron inflációs robbanáshoz vezethet, vagy a már most is nagyon nagy külföldi adósság növeléséhez és azon keresztül végső soron ugyancsak inflációs robbanáshoz. Megértik ezt többek között a vállalkozások vezetői is, és természetesen azt is megértik, hogy ilyen kilátások mellett nem érdemes beruházniuk. Tehát hiába adnánk nekik beruházási támogatásokat akkor, ha ezekkel, ezzel egyidejűleg — tehát a támogatásokkal, a támogat ások növelésével egyidejűleg — növelnénk az államháztartás hiányát. Mert ezzel nemcsak bátorítanánk, ugyanazzal a lépéssel el is bátortalanítanánk őket, és ezt nem lehet csinálni. Nem lehet itt kismértékű hiánynövelésről sem beszélni. Nagyon vigyázzunk eze kre a dolgokra! Itt annak, hogy milyen irányba lépünk tovább, jelzésértéke van, nagyon fontos jelzésértéke. Itt nagyon határozottan ki kell mondani: az államháztartás hiánya nem növelhető, nem is tudjuk, hogy mennyiről nem növelhető. Amikor valaki azt mond ja, hogy 350ről 380ra még növelhető — mondjuk 30 milliárddal — , akkor honnan tudja, hogy épp 350ről? Hiszen nagy a bizonytalanság. Ezért azt kell mondani, hogy sajnos, nem tudjuk, nem készült olyan felmérés, nem tudjuk, hogy mennyi lesz, de semmi olyat nem szabad tenni, ami ezt tovább növeli, mert ennek nagyon fontos jelzésértéke van. Itt egy nagyon határozott fordulatra van szükség. Nem valamifajta magasröptű, állami számviteli megfontolás miatt van szükség a fordulatra, hanem olyan okból, amelyet minde nki átlát. A felelőtlen túlköltekezés előbbutóbb súlyos bajok forrásává válik. Ne biztasson tehát senki még a mai Kormánynál is felelőtlenebb túlköltekezésre! Különösen ne tegye ezt senki akkor, amikor a pénzügyminiszter már enélkül is a júniusinál csakne m 70 milliárd forinttal nagyobb jövő évi tervezett államháztartási hiányt varázsol elő a kalapból. Ugye, ez így történt, mert hiszen 58 milliárd forinttal növekedtek a várható kamatkiadások, és emellett van ez a 42 milliárd forint, ami most megjelenik a kö zponti költségvetésben — átkerült a társadalombiztosításból. Ez persze nem teljes egészében növekedés, csak az a 9 milliárd forint, amennyivel ez több, mint a júniusi előirányzat volt. Tehát így összesen ez majdnem 70 milliárd forint.
