Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1110 bővíthetőek lennének, és az egyik fejlesztés a másik bázisán és egymásra következően valósulhatna meg. (10.00) Nos, abban a helyzetben, amikor az egész magyar gazdaság egyfajta szűkülést, zsugorodást él meg, a költségvetés óriási deficittel küszködik, úgy gondolom, hogy hosszú távon mindenképpen szétfeszíti a költségvetés kereteit ez a fajta törvényi szabályozás. És ez már lecsapódott abban, hogy a címzett és céltámogatási fejlesztések kezdése már egy évvel kitolódik 1994re. Az előterjesztett törvényjavaslat a helyi önkormányzatok helyi adóztatási lehetőségére is épít abban, hogy a helyi bevételi forrásokat minél hatékonyabban képesek legyenek felt árni, és mozgósíthassák az erőforrásokat a kommunális szolgáltatások fedezetére. Úgy gondolom, hogy ilyen feszített közkiadási struktúra mellett és a központi adóztatás ilyen determináltsága alapján nagyon kicsi mozgástér és lehetőség van a helyi adóztatás ra. Bár meg kell, hogy mondjam, településenként igen differenciáltak a viszonyok, különböző az adóköteles jövedelem, a mérhető adóalap. De általánosságban azt vélem, hogy túlságosan nagy lehetőség a helyi adóztatás kibontakoztatásában nincs. Lényeg az, hog y ez a jog megillesse az önkormányzatokat, és a helyi önkormányzat politikai felelőssége alapján mérlegelni tudja azt, hogy mennyiben tud ezen a területen lépni. A támogatási rendszerről általánosságban azt mondhatjuk, ha a korábbi tanácsi rendszerrel mérj ük össze, hogy sokkal objektívebb, hiszen törvényben lefektetett mutatószámok alapján részesednek a központi előirányzatokból az önkormányzatok. Nagyságrendjében is mindenképpen kedvezőbb a korábbi időszaknál, viszont a negatívum — amit az előbb is elmondt am — az, hogy az adórendszer miatt a saját lehetőségek mozgástere igen kicsi. Az önkormányzati kiadások alakulásáról is szeretnék néhány gondolatot elmondani. A költségvetési törvényjavaslat szerint az önkormányzati kiadások látványos bővülést, fejlődést u gyan nem tartalmaznak, a legtöbb kiadás továbbra is az oktatási feladatok területére, valamint az egészségügyi és szociális kiadásokra esik. Ezek a kiadások globál 50%ban felölelik az önkormányzati kiadások egészét. Nagyon jelentős a szociális kiadások ke retén belül a munkanélküliellátásból kikerülők támogatása. Ez már az idei évben jelentősen terhelte az önkormányzati kiadásokat és ehhez kapcsolódóan a szociális kiadásokat. El kell mondanom, hogy sok településen, ahol valóban kívülről látványos fejlődés volt tapasztalható, tornacsarnokok épültek; tudok olyan települést, ahol ezt olyan áron érték el, hogy egyszerűen szociális juttatásokat és szociális segélyeket nem osztottak a településen. A településen ez nem okozott feszültséget, hiszen a település lako ssága ezt tudomásul vette, az ő akaratukból, az ő összefogásuk alapján sikerült ilyen áron is az ilyen beruházásokat végrehajtani. Azt hiszem, hogy az oktatási kiadásoknál egyre tágul az a hasadék, amelyik a tényleges költségek és a normatívák nagyságrendj e között feszül. Másrészt pedig az új létesítmények, új iskolák, tornatermek működtetése — amelyek az utóbbi időben épültek fel — igazából a következő évben és a következő években fog gondot jelenteni az önkormányzatoknál, ezeknek a problémái előbbutóbb j elentkezni fognak, és azt gondolom, hogy nem mehetünk el e mellett becsukott szemmel, és erre oda kell figyelni. Összefoglalva úgy látom, hogy az önkormányzatok költségvetése mindenképpen nehezebb feltételeket teremt, nehezebb feltételek között fog gazdálk odni a helyi önkormányzat testülete. Nehezíti ezt olyan feladat is, mint a közalkalmazotti törvény bértáblázatának bevezetése. Látjuk, hogy a tervek szerint megoszlik a teher a központi állam és a települési önkormányzat között, és arányosan fog központi t ámogatást kapni a saját lehetőségeihez képest a helyi önkormányzat a közalkalmazottak bérének kifizetéséhez. Úgy gondolom, ez feszültséget jelent, hiszen tudok olyan kistelepülést, ahol a jelenlegi bér beállása a 30%át sem éri el a helyi közalkalmazottakn ak, a pedagógusoknak. Másrészről egyfajta helyi társadalmi feszültség is keletkezik azáltal, hogy a munkanélküliség által sújtott településeken, ahol általában az aktív keresőknek is alacsony a bére,
