Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1108 legyen érdemben döntést hozni. 1994 után ez az út nem járható . Addig azonban — miután a '90es választások előtti rendszerszervezés, majd a választások előtti, alatti közvetlen paktum mást nem tesz lehetővé, egyre azonban kötelez: ez a parlamenti ciklus — amely történelmi szempontból, a magyar nemzet történelme alap ján csak múló pillanat — késztesse a kormányzatot oly mérséklő módosításra, mely a társadalom számára még elviselhető, de az eleve tervezett — sőt, mint számosan már előttem mondták: a tervezettnél jóval nagyobb — költségvetési hiányt redukálja. Ezt a költ ségvetésihiánycsökkentést a bölcs kormányzati újrabeterjesztésen túl a parlamenti illetékes bizottságok, frakciók és mi, képviselőtársaim, kényszerhelyzetünket alapul véve oly módon módosítsuk, ami lehetővé teszi a parlamenti ciklust e Parlament által bef ejezni és megteremteni annak biztonságos társadalmipolitikai közegét, hogy a '94es választásokkal a '90es választások jóízlése szerint született kereszténynemzetidemokratikus győzelemnek megfelelően ilyen társadalmi erők adjanak megbízatást egy olyan k ormányzatnak, amelyik nem tér le arról az útról, amelyért megválasztották, és aminek szellemében megbízatását kapta. A Kormány által benyújtott 1994es költségvetésről szóló törvényjavaslatot részletes vitára alkalmatlannak ítélem. Kérem képviselőtársaimat , döntésükben mérlegeljék érvelésemet. Elnök úr! Az 1994. évi költségvetés tárgyában tett felszólalásomat tekintse Király Zoltán képviselő úr e tárgyban tett felszólalása szelídített változatának. E pillanatban megteszem ügyrendi javaslatomat, és amikor a Ház határozatképes lesz, kérem az elnök urat, hogy e tárgyban — hogy az általános vitát befejezzük, és a költségvetést részletes vitára alkalmatlannak találjuk — a tisztelt Ház szavazatával döntsön… Elnök úr, köszönöm a türelmét, köszönöm a soronkívülisége t, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Derültség, taps. — Dr. Monostori Endre: Bravó! — Dr. Becker Pál a gyorsíróhoz, tapsolva: Nagy taps!) (9.50) ELNÖK (Szabad György) : Kérem, hogy képviselő úr ügyrendinek jelzett javaslatát írásban nyújtsa be. (Dr. Becker Pál: És a bélbolyhokat is!) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a vitát. Megint ütemezési okokból most Horváth Tivadarnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének adom meg a szót. Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (KDNP) HORVÁTH TIVADAR, DR. ( KDNP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költségvetési törvényjavaslat kapcsán és annak egyik nagyon fontos alrendszeréhez: az önkormányzatok gazdaságának, 1994. évi gazdasági feltételeinek a szabályozásához szeretném a vé leményemet kifejteni. Azt hiszem, nem túlzunk abban, hogyha azt a tételt hangoztatjuk, hogy az önkormányzatok maga az ország, amennyiben a lakosság és a terület önkormányzati összességére gondolunk. Az önkormányzatok valóságos súlyát a nemzetgazdaságon bel ül az államháztartás egészéből az a költségvetési részesedésük határozza meg, amely körülbelül annak az 1/6át teszi ki, és tendenciájában, a nyolcvanas évek adataihoz képest mára körülbelül 16%. Ez az "egyhatod állam"nak is nevezhető részesedés, azt gond olom, hogy a róka fogta csuka, a csuka fogta róka esete. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a központi állam és a helyi közhatalom egymásra utaltsága, egymást kiegészítő volta szorosan összefügg egymással, és a központi költségvetés kondíciói, determináltsága nagyb an behatárolja és korlátozza a lehetőségeket a helyi igazgatás szerveinek a gazdálkodásában is. Azt hiszem, hogy az önkormányzatoknak GDPben kifejezett részesedése az összállamháztartásból — kifejezi az önkormányzatok által ellátott helyi feladatok súlyát és az önkormányzatok kiemelt társadalmi felelősségét a lakossági szolgáltatások ellátásában.
