Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 19. kedd, őszi ülésszak 15. nap (333.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1098 emberségesebb először megkísérelni a személyazonosság megállapítását, és csak azután ujjnyomatot venni, fényképet készíteni, testi jegyeket rögzíteni és így tovább. A következő témakör, amit érinte ni szeretnék — s erről Mezey Károly képviselőtársunk is szólt — a lőfegyverhasználattal kapcsolatos. A lőfegyverhasználat kapcsán mi azt javasoljuk, hogy alapvető szabályként ki kellene azt mondani, hogy tömegben lévő személyekkel szemben nem szabad lőfegy vert használni, és csak ezen általános szabály rögzítése után kellene felsorolni a kivétel eseteit. Ugyancsak érintette Mezey Károly kollégánk a különleges és titkos szolgálati eszközök és módszerek bevezetésének kérdését. Itt mi látunk egy hiányosságot a törvényjavaslatban. Úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz engedélyezési eljárást arra az esetre, amikor az Országgyűlés, a bíróság vagy az ügyészi szervezet tagjaival szemben merül fel a titkos eszközök és módszerek alkalmazása. Miért érdekes ez ? Azért, mert a mentelmi jogból ma nem következik a titkosszolgálati eszközökkel történő ellenőrzés tilalma, vagyis lehet országgyűlési képviselőt, bírót, ügyészt titkos eszközökkel vizsgálni. A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárás sem alkalm as erre a célra, érthető és általunk jól ismert okokból. Ezért azt javasoljuk, hogy szabályozni kellene a törvényben a mentelmi joggal rendelkező személyekkel kapcsolatban felvetődő, bűncselekmény elkövetésére utaló adatok titkos módszerekkel történő tiszt ázásának a lehetőségét is. Ugyancsak a titkos eszközök és módszerek alkalmazásával kapcsolatban okoz gondot nekünk az, hogy ezen eszközök és módszerek nemcsak az érintett személyt, hanem a vele egy lakásban élők, a neki levelet írók, az ő t telefonon felhívók személyiségi jogait is sértik. Rendszerint a nyomozó hatóság birtokába kerülnek olyan adatok is ezekről a személyekről — és az illető magánéletének olyan titkai és adatai is — , amelyek az ügyre nem tartoznak. Több állam előírja azt, ho gy a hatóság tudomására jutott — és az ügy szempontjából közömbös, az ügy szempontjából nem fontos — információkat meg kell semmisíteni, vagy pedig ki kell adni ezeket az információkat az érintett személynek; vagy pedig legalább az illetőt utólag értesíten i kell arról, hogy ilyen adatgyűjtés folyt vele kapcsolatban. E törvénynek ilyen értelmű kiegészítését is indokoltnak tartjuk. A banktitok védelméről is szeretnék szólni. A banktitoknak a védelme — és ugyanakkor a gazdasági bűnözésnek a korlátozása — nyilv ánvalóan csak kompromisszummal teljesíthető. Mégis úgy gondolom, hogy ma túlságosan széles körben sértené a banktitkot a törvényjavaslat, vagyis ha a pénzintézet köteles lenne minden, legalább kétévi szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény f elderítése érdekében adatokat szolgáltatni a rendőrségnek. Az a javaslatom, hogy csak ennél súlyosabb bűncselekmények esetén sértse vagy sérthesse meg a banktitkot ebben az esetben a rendőrség. Tisztelt Országgyűlés! Gyakran hallani — és politikusoktól is halljuk — , hogy erős rendőrségre van szükség Magyarországon. Pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy törvényesen és hatékonyan működő rendőrségre van szükségünk. Olyan rendőrség kellene, amelynek működése során az ember nem alárendeltje és elszenvedője a rendő ri intézkedésnek, hanem a maga és a társadalom érdekében a rendőrséggel együttműködni szándékozó állampolgár. Nyilvánvalóan nem értem ide azokat, akik kiváltják a rendőrség jogos és indokolt hatósági eljárását, de a többség érdekében úgy gondolom, hogy eze n cél elérése végett jó lenne az általam elmondott észrevételeket és módosító indítványokat majd a törvénybe beépíteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Még felszólalásra jel entkeztek képviselők, de mai időnk végéhez érkeztünk, a vitát elnapolom.
