Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 19. kedd, őszi ülésszak 15. nap (333.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince):
1043 önkormány zatok, ahol úgy érzékelik, hogy ez a kiélezett helyzet keletkezhet, már most szigorúan fogalmazzák meg kiadási prioritásaikat, megfelelő mozgásteret teremtve ezzel a számukra váratlanul jelentkező jövedelempótló támogatási kötelezettségek kifizetésének. Ké rem válaszom elfogadását. Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Dr. Horváth József, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszterhez és dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez A tatabányai vízaknák jövője címme l. A választ dr. Latorcai János miniszter úr adja majd meg. Megadom a szót dr. Horváth József képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Horváth József (MDF) — a pénzügyminiszterhez és dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez — A tatabányai vízaknák jövője tárgyáb an HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kérdést kívánok feltenni a tatabányai vízaknák jövője tárgyában. KomáromEsztergom, Pest és Fejér megyék egymáshoz közel eső részein az Északdunántúli Vízmű Rész vénytársaság látja el a lakossági ivóvízszolgáltatást. A társasághoz tartozó Tatabányai Regionális Vízmű 38 település, a Bicskei Regionális Vízmű 21 település vízellátását biztosítja, mintegy 400000 ember részére. A vízellátáshoz szükséges főművek állami tulajdonban, a társaság kezelésében vannak. A térségi rendszer vízbázisa az ivóvíztermelést szolgáló, Tatabányán található 14/A és 15/C vízaknák azonban nem a társaság, hanem a felszámolás alatt álló Tatabányai Bányák Vállalat kezelésében és üzemeltetésébe n vannak. A társaság vásárolja az ivóvizet a Tatabányai Bányák Vállalattól, és ezt adja tovább, illetve el a lakosságnak. A jelenlegi helyzet ellentétes a térség vízgazdálkodási érdekeivel. Nem teszi lehetővé a víztermelés, szállítás, elosztás és szolgá ltatás egységes rendszerben történő működtetését. Végső soron nem biztosítja a gazdaságos és biztonságos ivóvízszolgáltatás és vízbázisvédelem feltételeit, a lakosság számára drágítja az ivóvízellátást. A regionális rendszerek — beleértve a kulcsfontosság ú vízbázisokat is — egységes működtetése elengedhetetlen feltétele a térség hosszú távú, megnyugtató vízellátásának. Ennek érdekében szükséges a tatabányai vízaknák tulajdonjogának rendezése is. Az Állami Vagyonkezelő Rt. az Északdunántúli Vízmű Rt. alapí tásakor arról is határozott, hogy rendezendő a bányavállalat kezelésében lévő vízaknák sorsa is. A jelenlegi helyzetet tovább rontja, hogy a felszámolás alatt lévő Tatabányai Bányák Vállalat és Tatabánya megyei jogú város 1993. szeptember 23án megalakítot ta a Karsztaqua Vízbányászati Kft.t. Ebben 85 millió forintos értékben a két vízakna vízbányászati jogát tartaléktőkeként kívánják bevinni az alapítók. Praktikusan ez azt jelentheti a közeljövőre nézve, hogy a térség 59 településéből a tulajdonosi jogokat gyakorló Tatabánya előnyös helyzetbe kerülhet a többi 58 településsel szemben, eltérő vízdíjak alakulhatnak ki az 58 település kárára. Tisztelt miniszter úr! Mindezek alapján az alábbi kérdéseket teszem fel önnek: 1.Indokoltnak tartjae, hogy egy kézbe ke rüljön a víztermelés, szállítás, elosztás és szolgáltatás feladata? 2.Jogszerűe a vízbányászati jognak önkormányzati kézbe adása, szerezhete egy önkormányzat ilyen tulajdonjogot? 3.Mit kíván tenni a kialakult helyzetben, és mikorra várható a vízaknák, vízbányászati jog tulajdoni helyzetének rendezése? Tisztelettel és érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) :
