Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
56 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselő Asszony, az interpellációnak most nincs hely e. SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) Nem jelentkeztem. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Szerepelt a neve a monitoron, azért szólítottam. Akkor tévedés… SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) Mert én nem jelentkeztem szólásra. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Ha interpellálni kívá n, azt holnap mondhatja el. Köszönöm szépen. Akkor következik Trombitás Zoltán képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Trombitás Zoltán (FIDESZ) TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a feladata, hogy a felsőoktatás fejlesztésének szervezeti kereteit biztosítsa. A kihívás adott: Magyarországnak a nemzetközi versenyképesség biztosítása érdekében az emberi erőforrások fejlesztésére kell koncentrálnia. Létezik ilyen vízió, amely ezt felváz olja: a Brit Gyáriparosok Szövetsége ajánlotta az angol kormánynak, hogy hozzon létre egy olyan egységes, 16 éves kortól az akadémiai kutatóintézetekig - vagy az ottani kutatóintézetekig - terjedő oktatási rendszert, ahol a 16 évesnél idősebbek átjárással, creditrendszerrel - vagyis tanegységekkel , különbözeti vizsgákkal, időleges munkába állással, visszakerüléssel, esti és levelező tagozatokkal, távoktatással, népfőiskolával, szakfőiskolával, egyetemmel egy olyan rugalmasan kombinált képzésben vehetnek r észt, ahol gyakorlatilag egy élethosszig tartó tanulási folyamat részesei lehetnek. Azt hiszem, egy ilyen kis országban, mint a miénk, egy ilyen rendszer tökéletesen megfelelne, és létre is hozandó. Mi lehet az az ideológia, amivel ezt el lehet érni? Eddig egyetlenegyszer fordult elő Magyarországon ilyen, Klebelsberg idején, amikor a HMet külpolitikai okokból le kellett szerelni, és a belpolitikában az oktatás szerepe felértékelődött. Ma nem ilyen ok miatt, de felértékelődhet egy ilyen gondolat - ez pedig az emberi erőforrások ideológiája, ami Magyarországnak kulcskérdése lesz, ha be akar illeszkedni egy világgazdasági rendszerbe, mégpedig nem annak perifériájára. Az emberi erőforrások fejlesztése a műszaki értelmiségnek megfelelő, és hogyha az erőforrásokb a a kultúrát is beleértem, és a humán értelmiségnek is megfelelő lesz, az egy legkisebb közös nevezőként működhet. Milyen innovációs elemeket kellene elhelyezni egy dinamikus, jövőorientált politikában? Azt gondolom, hogy semmit nem kell kitalálnunk: a mag yar felsőoktatási és kutatási szféra nagyvállalkozói, nagy érdekcsoportjai, zászlóvivői, intézményei ezeket a dolgokat kísérletezték ki. Ma egy felsőoktatási és kutatási sikerpolitika minden eleme atomizálva, darabjaira hullva, egymásról nem tudva, sporadi kus formában jelen van Magyarországon. Ezeket össze kellene kötni, integrálni kellene egy fejlesztési politikában, és finanszírozással támogatni, hogy elterjedhessenek. Mi erre törekszünk. Ezeket a sikeres innovációkat be kellene emelni a felsőoktatási kut atás válságövezeteibe. Ehhez érdekegyeztetés kell, és egy olyan minisztériumi tanácsadó szervezet, ahol ezeknek a sikerszféráknak, területeknek, intézményeknek a képviselői a maguk jól felfogott érdekében együttműködnek a politikaformálókkal. Ezért van szü kség kutatási és felsőoktatási tanácsra.
