Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - FILLÓ PÁL (MSZP)
77 Nagyon fontos lenne az, hogy ne jöhessenek létre olyan anomáliák, miszerint a fővárosban az egyik kerületben és a másik kerületben - egy utca két oldalán - alapvetően eltérő lakásjogszabályok, lakbérek, eladási feltételek jö hessenek létre. Mindenképpen tudomásul kell vennünk, hogy a fővárost egy városnak kell tekintsük, függetlenül attól, hogy az önkormányzati törvényünk sajnálatos módon 22 önálló kerületre szabdalta, de legalább a lakásügyek tekintetében mindenképpen egyfajt a egységes keretszabályozásra feltétlenül szükség lenne. A másik kérdéskör, amivel foglalkozni szeretnék - már az előttem szólók közül is többen említették, többek között Salamon képviselőtársam is , ez az unokák ügye. Nagyon fontos kérdés. Az én választó kerületem, Erzsébetváros a fővárosnak az egyik leginkább elöregedett kerülete, nagyon sok egyedülálló idős ember él ott. És nagyon sokan kerestek meg ezzel a problémával, hogy nemcsak lakáskérdés, hanem szociális kérdés is az, hogy egy egyedülálló idős emb er befogadhassa a saját bérleményébe az unokáját, aki ennek fejében aztán gondoskodik arról, hogy az idős ember ne legyen egyedül, megpróbálja őt segíteni, ellátni - tehát egyfajta szociális tevékenységet is folytatnak, folytathatnak az unokák. És ezért mi minden olyan módosító javaslatot támogatunk, ami erre irányul, függetlenül attól, hogy ilyet mi is beadtunk természetesen , de azt hiszem, nem az számít, hogy milyen néven futó módosító javaslatokat fog végül is a Parlament elfogadni, hanem az, hogy igen is az unokák, legalább az unokák mindenképpen befogadhatók legyenek, és a bérleti jogviszony folytatására is adjon lehetőséget a törvény. A harmadik kérdéskör, amelyet érinteni szeretnék, az együttes jelentés 48. pontjában szereplő módosító indítványunk, a melyről képviselőtársaim eddig még nem szóltak, de amelyet mi nagyon fontosnak tartunk. Ez nem más, mint az, hogy amíg a törvénytervezet igen behatóan foglalkozik a bérlők kötelességeivel, ugyanakkor minimálisan foglalkozik a bérbeadók kötelezettségeivel. Mi azt javasoljuk, amennyiben komolyan vesszük az - úgymond - "igazi" lakásbérleti szerződéseket, akkor a lakbér ellenében a bérbeadó köteles gondoskodni az épület felújításáról, állagának karbantartásáról, az épület közüzemi berendezéseinek üzemképes álla potáról, a falak, a közös használatra szolgáló területek és helyiségek állagában, berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről. Sajnos, a legutóbbi időkig ez nem így működött, és ezért a jelenlegi bérleti szerződéseket tulajdonképpen ne m is igazán lehet klasszikus bérleti szerződéseknek tekinteni, hiszen nagyon sok gondot és problémát okozott - főleg az elszegényedett lakosság körében , hogy a lakás berendezési tárgyainak cseréje, pótlása a bérlő kötelezettsége, és nagyon sok idős ember egyszerűen képtelen a 2030000 forintos értéket képviselő - mondjuk - gáztűzhely vagy fali konvektor cseréjét a kis nyugdíjából megfinanszírozni. Igen tisztelt képviselőtársaim! Az együttes jelentés 40. pontjában szerepel módosító indítványunk a társbérle tek kezelési módjáról. Ezt is egy nagyon fontos kérdéskörnek tekintjük, hiszen a társbérletek mint olyanok - azt hiszem, ebben valamennyi politikai erő és valamennyi normális gondolkodású ember ebben az országban egyetért - egyfajta szörnyszülöttnek tekint hetők. A társbérletek fenntartását, tulajdonba adását mi mindenképpen ellenezzük. Egyetlenegy módot tudunk csak elképzelni, ha a törvényi szabályozás abba az irányba mutat, hogy a még meglévő társbérletek minél előbb egyegy bérlő bérleményévé, majd esetle g eladás folytán tulajdonává válhassanak. Ezt célozza a 40. pont alatt szereplő módosító indítványunk. Az együttes jelentés 214. pontjában szereplő módosító indítványunkra is szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni. Ez azt célozza, hogy amenynyiben a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, a bérlő az értéknövelő beruházásainak megtérülését vagy visszatérítését követelhesse. Gondolják végig képviselőtársaim, hogy egy hosszú időn keresztül fennálló bérleti szerződés esetében a bérlő nagyon komoly ösz szegeket beruházhat annak az adott helyiségnek vagy lakásnak az állapotjavításába, és után a bérleti szerződés felmondása kapcsán az általa befektetett pénzösszegek számára elvesznének. Mi azt javasoljuk, hogy e tekintetben a törvény mondja ki, igenis legy en joguk az értéknövelő beruházások összegének visszatérítésére.
