Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
643 Úgy gondolom, hogy a hatpárti politikai megállapodással elhárult a törvény elfogadásának akadálya. Kiemelendő, hogy az Európai Tanácsnak az 1992 őszén megküldött törvényjavaslatra érkező pozitív véleménye szerint Európában is ritka az az önkormányzati forma, amit a javaslat tartalmaz. Előremutató a kisebbségek normatív meghatározása, a szabad identitásválasztás elve, a közösségi jogok szabályozása, valamint a személyi elven alapuló kulturális autonómia. A törvé nyjavaslat előkészítésének kétéves időszakát indokolja tehát az ismertetett több tervezet elkészítésének időtartama, a kérdés szabályozásának jogi és politikai szempontú bonyolultsága, valamint az, hogy a kisebbségek jogainak ilyen átfogó jellegű szabályoz ásához egyetlenegy európai országban sem állt rendelkezésre megfelelő minta. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyoznom kell, hogy a hosszas egyeztetési folyamatban, mely a politikai pártok, a kormányszervek és a kisebbségi szervezetek között is folyamatos volt, minden érintett, így a kormányszervek is nagy kompromisszumkészségről tettek bizonyságot. Több képviselőtársam is elismerően nyilatkozott mindkét oldalról a törvény vitája során tanúsított konszenzuskeresésről, konszenzusról, mint a demokrácia fokmérőjérő l. E politikai kompromisszummal együtt is a törvény a hazai kisebbségek jogi helyzete átfogó szabályozásának megfelelő alapját fogja adni. Engedjék meg, hogy ezúttal is megköszönjem a javaslat előkészítésében, egyeztetésében és vitájában részt vevő politik ai pártok, képviselőtársaim, társadalmi szervezetek és kormányszervek képviselőinek aktív közreműködését, konstruktív kritikai elemzésüket, javító szándékukat. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy nehéz konszenzust teremteni a törvényjavaslat által elismert 13 népcsoport között. Különböző területi elhelyezkedésű, szórványban és etnikailag vegyesen élő kisebbségekről van szó, akik különböző hagyományokkal, kulturális önazonossággal rendelkeznek. Alapvető céljaik azonosak. Helyzetük sajátosságából adódóan azon ban egymástól eltérő érdekekkel is bírnak. A törvényjavaslat a jogegyenlőség talaján állva szabályozza a kisebbségek jogait, gyakran keretjelleggel, biztosítva számukra a jog által nyújtott lehetőségek közti választást. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjava slat célja az aktív kisebbségvédelem. Egyik alapvető dilemma a törvény jogalanyai körének meghatározása volt. Ezt a kisebbség fogalmi meghatározásával és a hazánkban honos népcsoportok felsorolásával oldottuk fel, figyelemmel arra, hogy a kisebbségek a reg isztráció, azaz a törvény alkalmazása szempontjából történő számbavétel minden formája elől elzárkóznak. A politikai és szakértői tárgyalások is megfelelőnek találták ezt az alapvető szabályozási módot. A törvényjavaslat a szabad identitásválasztás elvére épül. Az egyéni kisebbségi jogok megfogalmazásán túlmenően a kisebbségek közösségi jogainak elismerésére és az egyesülési jog alapján történő önszerveződés mellett a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának lehetősége, valamint a kisebbségek kulturá lis autonómiájának megteremtése kiemelkedő jelentőségű. A hatpárti tárgyalások résztvevői mindezekkel egyetértettek. Módosító javaslataik elsősorban az önkormányzatok, illetve a finanszírozás kérdéskörét érintik. Az idő rövidségére tekintettel csak a legfo ntosabbakra kívánom felhívni a figyelmet, azokra, amelyek megítélésem szerint a törvényjavaslat szabályait leginkább erősítették. Hatpárti módosító indítvány irányult arra, hogy az állampolgárok jogosultak legyenek valamely kisebbséghez való tartozásukat t itkosan, név nélkül, a népszámlálás során megvallani. A hatpárti politikai megállapodással megmaradt más elnevezésekkel a javaslatnak a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó hármas rendszere. A kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében bővült a kisebbségi önkormányzatok jogköre. Megváltozott az eredeti javaslathoz képest a kisebbségi országos önkormányzat megválasztásának módja. (19.50) Ennek értelmében a már megalakult helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői, illetve szószólók elekt orokként részt vesznek az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásában. Ahol
