Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának újra megnyitása és lezárása - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra (Szerbia és Montenegró) vonatkozó határozatai végrehajtásáról, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős ... - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
540 Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! A Kormány által önök elé terjesztett törvénytervezet elfogadását a mindannyiunk által ismert megrázó események teszik szükségessé. A délszláv válság háborúvá alakult, és ennek kapcsán az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatokat hozott a Jugoszláv Szövet ségi Köztársasággal szemben alkalmazható szankciókról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1993. április 17én kelt 820as számú határozata, mely a béketervnek a boszniai szerb fél által történő elutasítása miatt született, összefoglalja és kiegészíti az ebben a tárgykörben korábban már meghozott határozatokat és ezekben a határozatokban előírt szankciókat. Az ENSZ alapokmányának 25. cikke szerint a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Biztonsági Tanács határozatait az alapokmánynak megfelelően elfog adják és végrehajtják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - az előbb már említett - 820as számú határozatában olyan intézkedéseket ír elő, amelyeket a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezései alapján csak törvényi szabályozás útján lehet végrehajta ni. (17.20) Ezért az 1993. május 5én hatályba lépett 65/1993. számú kormányrendelet a Biztonsági Tanács határozata egyes pontjainak alkalmazását rendeli el, míg a többi pont vonatkozásában a törvényi szintű szabályozás megteremtése iránti intézkedések meg tételét írja elő. Az 1993. május 7én keletkezett 73/1993. számú kormányrendelet a Biztonsági Tanács határozatának törvénynél alacsonyabb szinten szabályozható intézkedései tárgyában konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Ez a kormányrendelet május 7én lépett hatályba. Alapvető érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács által előírt súlyos korlátozásokat minél rövidebb ideig szabályozza törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra vonat kozó határozatai végrehajtásáról szóló törvényjavaslat mielőbbi elfogadása szükséges, hiszen ellenkező esetben a Magyar Köztársaság nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségének. Ezenkívül a törvényalkotást indokolja az a körülmény is, hogy a Biztonsági Tan ács határozatainak szabályrendszere egyre kevésbé áttekinthető, és azok terminológiája a magyar jogalkalmazásban és jogalkotásban időnként nehezen értelmezhető. A Kormány által a tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet részben a 73/1993. szám ú kormányrendeletben foglaltakat tartalmazza, részben pedig ezt kiegészíti jogkorlátozó és büntető rendelkezésekkel. A javaslat a Magyar Köztársaság területén működő jugoszláv szervezeteket, természetes személyeket, jugoszláv érdekeltségű vállalatokat és a z azokkal gazdasági kapcsolatban álló belföldi és külföldi természetes és jogi személyeket érinti oly módon, hogy az egyes rendelkezések nem azonos személyi körre vonatkoznak. Így például a jugoszláv szervezetek pénzeszközeit zárolja, és megtiltja részvéte lükkel gazdasági társaság alapítását. A már meglévő gazdasági társaságok tevékenységét korlátozza, a 100%os jugoszláv tulajdonú, magyarországi székhelyű vállalatok tevékenységét felfüggeszti. A pénzeszközök zárolása nem vonatkozik a készpénzkifizetésekre a természetes személyek forintszámlájáról, illetve bizonyos korlátok között a devizaszámlájáról. E rendelkezés célja annak megelőzése, hogy a pénzhiány a hazánkban tartózkodó jugoszláv állampolgárokat bűncselekmény elkövetésére indítsa. A javaslat áruszáll ítási tilalmat rendel el Jugoszlávia vonatkozásában, és kiszélesíti az eljáró szervek hatáskörét. Lehetővé teszi a szabályokat sértő jármű és szállítmány lefoglalását. Kizárja a kártérítési felelősséget az ezen törvény és a korábbi kormányrendeletek alapjá n okozott károkért. A javaslat fontos eleme, hogy a Büntető Törvénykönyvet új, nemzetközi jogi kötelezettség megszegése elnevezésű tényállással egészíti ki. A tervezett új bűncselekményt az követi el, aki olyan gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalma t szeg meg, amelyet jelen esetben ez a törvény határoz meg. Amennyiben pedig a jövőben hasonló nemzetközi szituáció adódna, úgy újabb
