Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
519 A másik kérdés, amit szeretnék felvetni, ez ma délelőtt is tetten érhető volt a bizottsági vitákon, az az ellenállás, és nem érvek alapján való ellenállás, hanem egy, inkább indulati elutasítás - délelőtt itt lehetett é szlelni a szemben ülő padokban - a módosító javaslatokra. Pont olyan ellenreagálásokat lehet észlelni, mint mondjuk a jövedéki törvénynél, amikor képviselőtársam elmondta, hogy például a számlák milyen problémát fognak okozni, ugyanígy felpattantak, értetl enkedve rázták fejüket a képviselőtársaim. Talán ma már tudják, hogy jobb lett volna, ha az észérvekre ésszel reagálnak. A harmadik kérdés, amit még szeretnék felvetni: a mai újságból olvasom, és ez tulajdonképpen egy alapproblémája az egész törvényterveze tnek: talán másképp lett volna, hogyha a Kormány ügyrendjét már egy korábbi időpontban módosította volna. Olvasom az újságban, hogy a Kormány egy új javaslatot fogadott el ügyrendjében, azt, hogy az előterjesztésekben, amik a Kormány elé kerülnek, be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, az indokokat, azt, hogy milyen társadalmi, gazdasági, államháztartási stb., stb. hatásai lesznek egyegy javaslatnak. Sajnálom azt, hogy egy ilyen törvény előtt, ami az oktatási törvény, erre nem ke rült sor, tehát nem lett bemutatva az, hogy milyen társadalmi hatásai lesznek, nem lett bemutatva az, hogy milyen hatása lesz az államháztartási törvényre, nem lett bemutatva az, hogy például a munkanélküliségre milyen hatása lesz ennek a törvénynek. Ez az ért sajnálatos, mert egy olyan típusú törvényről lenne szó, amely hosszú távra kellene hogy meghatározza az iskola helyzetét, szerkezetét és tartalmát. Visszatérnék a három kérdésre. A "mit"re először is. Módosító javaslatomban én arra tettem kísérletet, hogy a "mit" kérdése valahol itt fogalmazódjék meg a Parlament előtt. Egyértelműen derül ki a törvénytervezetből, és itt vagyunk vitában a kormánypárt és az ellenzék, hogy ez centralizáló, vagy nem centralizáló törvény. Egyik oldalról a szerkezet kiszabadí tásával, a szabad iskolaalapítással tényleg liberális törvénynek lehetne minősíteni, ugyanakkor ha egy kicsit megkaparjuk a felületet, akkor látjuk, hogy a tartalom kérdésében viszont centralizálásról van szó, mert a tartalom nem kerül már az Országgyűlés elé sem, hanem miniszteriális szinten fogják eldönteni, hogy mi lesz a nemzeti alaptanterv. Én tudom, hogy kemény és fontos kérdés a Nemzeti Alaptanterv; tulajdonképpen a műveltség alapkérdése, hogy mit fognak tanítani az iskolákban. Ezt nem akarja megoszt ani velünk - ezt a problémakört - ez a törvénytervezet, ezzel nem akarja terhelni az Országgyűlést. Javaslatom az, hogy az alapelvek jöjjenek ide az Országgyűléshez, mert olyan kérdésről van szó, amiben konszenzust kell találni, olyan kérdésről van szó, am it nem lehet minden ciklusban majd újraújra kitalálni, hogy mik azok az alapelvek, amelyek a műveltségeszményt jelenítik meg az iskolában. Éreztem és érzem azt, hogy ezt a kérdést a kormánypárti képviselők is fontosnak tartják. Karsai Péter a vezérszónokl atában el is mondta, hogy a legélesebb ellentétek pont abban a kérdésben várhatók, hogy hogy szabályozza a tartalmat majd a Nemzeti Alaptanterv. De én azt hiszem, mivel itt nagyon éles ellentétek vannak, ezt nem szabadna miniszteriális körben megoldani. En nek a kérdésnek legalább az alapelvi szintjeit itt kellene megoldani, ami alapján aztán a különböző szakmai testületek véleménye után a miniszter adhatná ki a részletes tervet. Tehát ez vonatkozott arra, hogy "mit", és ezért tettem javaslatot arra, hogy az Országgyűlés elé kerüljön az alapelvek megfogalmazása. A "mikor" kérdéséről: itt többször elhangzott, és több megközelítésből esett már arról szó, hogy mikor kellene ezt a törvényt bevezetni. Nagyon egyértelmű, hogy a bizottsági többség - amire mindig hiv atkozni szoktak kormánypárti képviselők, mert többség dönt - itt egy többségi döntés volt szakmai bizottságban arra, hogy ez a törvény '93ban nem szabadna, hogy hatályba lépjen. Tudom, a többség majd meg fogja szavazni, hogy azért csak lépjen idén hatályb a, de én azt hiszem, hogy ezzel nagy hibát követünk el, hibát követnek el a kormánypárti képviselők. Mert ugyancsak az MDF vezérszónoka azt mondta - és gondolom, ebben nemcsak saját tapasztalatai, szakmai véleménye, hanem az MDF oktatáspolitikai vagy oktat ási társaságának a véleménye is benne volt , hogy a központi tantervek megszűnése az iskolarendszer zűrzavarát és mármár anarchikus állapotot idézett
