Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
511 Ha ettől az intézménycsoporttól elválasztom a magánoktatást, tekintet nélkül arra, hogy ki a magánoktatási intézmény alapítója és fenntartója, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy törvény is létrehozhat jogi személyiséget, de a magyarázatából világosan kiderül, hogy itt egyedi döntésekről lehet csupán szó, például így hozza létre törvény a Művészeti Alapot, m int jogi személyiségű szervezetet. A Polgári Törvénykönyv elveiből a magánoktatási intézményekre alkalmazható az a jogelv, hogy jogi személyiséget hozhat létre a tulajdonos rendelkezése és az állami elismerés együttesen. Ez azt jelenti, hogy jogi személyis ég az a szervezet, amely az állam által elismert célt valósít meg, és a törvény szelleméből egyértelműen következik, hogy a közoktatási tevékenység ilyen, az állam által elismert tevékenység. Itt legfeljebb csak azt jegyezném meg, hogy a közoktatási intézm ény - az előbbiekből következően - nem önmagától jogi személyiségű szervezet, hanem azért jogi személyiség, mert közoktatási tevékenységet végez; a bizottságok az ide vonatkozó javaslataimat nem támogatták. A Polgári Törvénykönyv logikájából következik az is, hogy a tulajdonos, az alapító vagyonrészt különít el a vagyonából, és ezzel a vagyonnal többkevesebb önállósággal az önálló jogi személyiségű közoktatási intézmény rendelkezik. Innentől kezdve nagyon nehéz a törvényben leírtakat értelmezni például az alapítványi iskolákra. Az alapítványi iskolák túlnyomó többsége úgy jön létre, hogy az alapítványt magát az iskola kedvéért teremtik meg, az alapítvány működésétől tehát meglehetősen mesterségesen választható el az oktatási, nevelési intézmény. Nagyon nehé z azokra a kérdésekre választ adni, hogyha egy alapítvány iskolaalapítási céllal jön létre, akkor például ki a képviselője az iskolának, kié a bankszámla, ki rendelkezik a vagyonnal, kié a vagyonnal rendelkezés kötelezettsége, illetve felelőssége. De még b onyolultabb a kérdés akkor, hogyha a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek következő lépését tekintjük, és figyelembe vesszük azt is, hogy rendelkezni kell a jogi személyiség esetében a képviseletről, a vezetésről és a kötelezettségvállalás rendjéről. Álta lam fel nem fogható módon a törvény lehetővé teszi, hogy közoktatási intézményt természetes személyek, egyéni vállalkozók is alapíthatnak és tarthatnak fenn. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy a gyermekek és a szülők a közoktatás színvonalának és működők épességének védelmében hogyan juthat el a törvény a megengedésnek addig a szélső pontjáig, hogy egy természetes személy, X.Y., akárki az utcáról alapító okirattal létrehozzon egy közoktatási intézményt, és az általa mint természetes személy által elkészíte tt alapító okirat jogi személyiséggel ruházza fel az általa létrehozott közoktatási intézményt, lett légyen az óvoda, általános iskola vagy bármi más. Nem tudom belátni, miért nem tekinti a tárca a gyermekek, a szülők és a közoktatás érdekében biztosítékna k azt a minimális többletkötelezettséget, hogy az a természetes személy, aki közoktatási intézményt akar létrehozni, az előbb hozzon létre egy alapítványt, amelyben megjelöli az alapítványi célokat, ezt az alapítványt jegyeztesse be a bíróságnál, vagy ugya nez a természetes személy előbb hozzon létre egy gazdasági társaságot, amelyet a cégbíróságon kell bejegyeztetnie, és a cégbejegyzés birtokában kérje az oktatási intézmény számára a működési engedélyt. Mindebből én magam csak hangosan megfogalmazható kérdé sekig jutok el. Szabade vajon lehetővé tenni, hogy természetes személyek jogi személyiségű közoktatási intézményeket hozzanak létre? Célszerűe, hogy az alapítványok vagy gazdasági társaságok által fenntartott közoktatási intézmények jogi személyiségükben elváljanak az alapítványtól és a gazdasági társaságtól, megkettőzve ezzel a jogi személyiségek és jogi problémák tucatjait, esetleg peres eljárásokat hozzanak létre? Joggal kérdezhetik, hogy a részletes vitában miért kérdéseket teszek fel és miért nem mód osító indítványaim mellett érvelek. Megkíséreltem - szakértők segítségével - módosítóindítványcsomagot kidolgozni. De be kellett ismernem, hogy ez a módosítóindítványcsomag már csak egy másik törvény része lehet, hiszen a részletes vita időszakában egy t erminológiájában és logikájában különböző törvénybe még oly jó szándékú módosítóindítványcsomag sem illetszthető be.
