Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
490 Módosító javaslataink jelen tős része helyre kívánja állítani a közoktatásban az iskola, a tanár tekintélyét, tiszteletét és azt célozza, hogy az ifjú ember nevelésében a szülő és a pedagógus együttműködjenek. Igen nagy szükség van erre annak a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében , hogy a gyermek ne tárgya, hanem alanya legyen a nevelőoktató munkának. Ezeket célozzák a 12., 14., 17., 19., 46. és 59. §okhoz tett javaslataink. Az általunk javaslatba hozott módosítások, kiegészítések kivétel nélkül azt is el szeretnék érni, hogy a m egújuló közoktatás eredményesebben működjön az eddiginél. Szeretnénk, ha a közoktatási kötelezettségeket teljesítő gyermekek művelt, jól nevelt és egymást tekintetbe vevő állampolgáraivá válnának a társadalomnak, akik megbecsülik és képviselik azt az érték rendet, amely bizonyítja Európához tartozásunkat. Ennek a célkitűzésnek a teljesítésében az iskolának döntő szerepe van. Köszönöm figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Jánosi György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Felszólaló: Dr. Jánosi György (MSZP) JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció a közoktatási törvénytervezethez mintegy 140 módosító indítványt nyújtott be. 140 módosító indítvá nyt, amelyek igyekeztek figyelembe venni a szakszervezetek, a pedagógus kamarák, a diákszervezetek véleményét is. Ezek az indítványok átírták volna ezt a törvényt és egy új törvényt tettek volna le a Parlament asztalára. A 140 módosító indítvány közül mint egy 80 futott az én nevem alatt. 80 olyan módosító indítvány, amely a törvénytervezet logikájától eltérő, új koncepciós javaslatokat igyekezett megfogalmazni. Új koncepciós javaslatokat, amelyek négy területre összpontosultak. Egyrészt a tanszabadság kérdé sére, másrészt az oktatásirányítási modell kérdésére, harmadrészt a finanszírozás területére, és végül negyedszer az esélyegyenlőtlenségek mérséklésének területére. Természetesen szembetalálkoztunk azzal, hogy nemcsak a szocialista frakció tett le az aszta lra koncepcionálisan eltérő módosító javaslatokat, hanem szinte valamennyi ellenzéki párt és a függetlenek képviselői is. Így a bizottsági ülésen szükségképpen bekövetkezett az, amire az általános vita után következtetni lehetett. (11.50) Bekövetkezett az, hogy a legsúlyosabb, legalapvetőbb kérdésekben politikai típusú vita zajlott a bizottsági ülésen és a szakmai kérdések csak a nem koncepcionális, nem alapvető kérdések területén jelentek meg. Akkor, amikor szakmai kérdésekről folyt a vita a bizottsági ülé sen, közelebb kerültünk a kompromiszszumokhoz és sok szempontból javult ez a törvénytervezet. A leglényegesebb, a közoktatás alappilléreit érintő kérdésekben azonban a Kormány és a kormánykoalíciós pártok szinte semmilyen engedményt nem tettek. Így most fo kozottan fennáll annak a veszélye, hogy egyoldalú politikai akarattal, egysíkú politikai szándékokkal és tartalmakkal születik meg az új közoktatási törvény. Nem kívánok részletesen valamennyi koncepcionális módosító javaslatomról szólni. Mindössze három t erületről szeretnék kiemelten beszélni. Egyrészt az oktatásirányítási modell általunk javasolt koncepciójáról, másrészt az esélyegyenlőtlenségek mérséklését célzó javaslatainkról, és végül a törvény hatálybalépését illető kérdésekről. Az általános vitában már elmondtuk, hogy az oktatásirányítási modell, amit a törvénytervezet javasol, elfogadhatatlan számunkra. Elfogadhatatlan számunkra, mert visszalépést jelent a '85ös törvényhez képest is. Olyan centralizációs törekvéseket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a közoktatási rendszerek európai fejlődési trendjének.
