Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MARX GYULA, DR. a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke, a napirendi pont előadója
118 Ezért a képviselők tájékoztatása, valamint az egyesületek és a közvélemény tájékoztatása érdekében szükségesnek tartom röviden ismertetni a pályázati kiírás feltételeit, a kizáró okokat, az elbírálás módszerét és rendjét. Szükségesnek érzem, hogy beszéljek a javaslatainkat érő bírálatok jo gosságáról és az esetenkénti elfogadhatatlanságáról. A bizottság eddigi tapasztalatai alapján szeretnék szólni néhány szót, hogy hogyan lehetne javítani az eddigi elosztási gyakorlaton, emelve ezáltal a támogatás hatékonyságát. Mondanivalóm lényege többnyi re a kialakult bizottsági álláspontot tükrözi. Szubjektív véleményem nem minden esetben egyezik a kialakult állásponttal. Ugyanakkor elmondhatom azt is, hogy tartózkodni igyekszem attól, hogy az egyéni véleményemmel terheljem a tisztelt Parlamentet. Kezdem a pályázati kiírás feltételeivel. A kiírás az eddigi gyakorlat szerint az egyesületi tevékenység három területét részesítette előnyben. A következők szerint: Preferálta először az egészségügyi megelőző, a rehabilitációs és egészségmegőrző tevékenységet vé gzőket. Másodszor: az ifjúsági és gyermekérdekeket védők ténykedését, és preferálta harmadszor a természet- és környezetvédő tevékenységet folytató szervezeteket. Ezekbe a tevékenységekbe besorolható szervezetek között osztotta fel a bizottság a feloszthat ó 388 milliós összeg 70%át. A maradékot a kulturális és úgynevezett többcélú szervezeteknek juttattuk. Hangsúlyozni szeretném: elsősorban az egyesületi tevékenységet kívánta a bizottság támogatni, és nem az egyesületek fenntartását, bár a kettő nem mindig választható el egymástól. (16.10) Kizártuk a pályázatokból - a kiírás szerint - az alapítványokat, a tiszta érdekvédelmi szervezeteket és szorosan a pártokhoz kötődő egyesületeket. Ezenfelül az elbírálásnál hangsúlyosan vettünk figyelembe néhány formai el emet is, így például az egyesület cégbírósági bejegyzésének idejét és néhány tartalmi jegyet. Például ha az előző évben kapott támogatást egy egyesület, akkor azt néztük, hogy elszámolása korrektnek minősíthetőe. Végül megköveteltük, hogy az egyesület tev ékenysége országos, de legalább regionális, azaz mintegy három megyére kiterjedésű legyen. Áttérve az elbírálás módszerére és gyakorlatára, azt szeretném hangsúlyozni, hogy a pályázatokat - az idén először - formanyomtatványon kellett beadni, melyet az elő ző évi pályázóknak automatikusan megküldtünk, és egyébként minden érdeklődőnek - akár telefonon érdeklődőnek - a kiírási feltételeket is leíró nyomtatvánnyal együtt küldtünk meg. Ezzel a gyakorlattal elértük azt, hogy az előző évi pályázati dömping mérsékl ődött, és 10001500 pályázat helyett csak 715 érkezett hozzánk a megadott határidőig. A befutott pályázatokat felkért szakértők először osztályozták a megadott témakörök szerint. Itt szeretném mindenkinek a tudomására hozni, hogy minden bizottsági tagnak j ogában állt szakértőt felkérni, s a bizottsági tagok éltek is ezzel a jogukkal. Az alaposztályozás után a hiányos pályázatot benyújtókat részben postai úton, részben telefon útján visszaértesítettük, és felkértük őket, hogy a hiányokat pótolják és csatoljá k a pályázatukhoz. Ezután azokat a pályázatokat, melyek bizottságunk álláspontja szerint a mi felosztható pénzkeretünkbe nem illettek bele, a megfelelő helyre átirányítottuk. Így például az emberi jogi bizottsághoz vagy a Művészeti és Szabad Művelődési Ala pítványhoz vagy más intézményhez utasítottuk, illetve küldtük el. Ezután a bizottság megállapodott - az eddigi felosztások tapasztalata alapján , hogy az öt fő témakörbe sorolható pályázatok között a rendelkezésre álló 388 millió forintot milyen arányban osztja fel. Majd a bizottság tagjaiból és a felkért szakértőkből megalakultak az albizottságok, és ezek dolgozták ki az első elosztási javaslatot.
