Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
114 Arról van szó, hogy egyegy szabálysértésért nem egy büntetést kap az illető, hanem 34 büntetést is. Például, ha gyorshajtás ügyét vesszük, a gyorshajtásért pénzbírság van, feljelentés követi, amit valamilyen újabb pénzbírság fog követni, utánképzésen való részvételre kötelezik a pácienst, vagy éppen újra kell vizsgáznia, ami mondjuk a megemelt, május 15én életbe lépett büntetési té telek miatt már egy olyan tételt tehet ki, ami mondjuk az átlag magyar keresetnek akár a háromszorosát is könnyen elérheti. (Bánffy György: Be kell tartani a szabályokat.) Ebben az esetben egy büntetésért többszörösen büntet a rendőrség, és úgy vé lem, hogy ez alkotmányossági problémákat is fölvet. Kérdéseim tehát a miniszter úrhoz a következők. Megfelelőnek tartjae a mostani, többszörösen büntető gyakorlatot? A másik kérdésem pedig, hogy kielégítőnek vélie a jelenlegi rendőrségi gyakorlatot a KRE SZszabályok betartására? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár urat, az interpellációra adja meg a választ. Dr. Józsa Fábián belügyminiszté riumi államtitkár válasza JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Nagyon örülök annak, hogy ezt az interpellációt benyújtotta, mert így lehetőséget teremtett arra, hogy a közúti közlekedés biztonságáról és az ezzel kapcsolatos rendőri feladatokról, intézkedésekről tájékoztassam a tisztelt Házat és tájékoztathassam az ország közvéleményét. A Belügyminisztérium és a rendőrség, de azt gondolom, hogy minden magyar állampolgár, aki részt vesz a közúti közlekedésben, és tulajdonképpen e tekintetben valamennyien érintettek vagyunk, elsősorban polgárbarát közlekedést szeretne. Olyan közlekedést, amelyben a résztvevők a szabályokat betartják, amelyben nem halna meg évente több mint 2 000 polgár Magyarországon - ez egy átlagos falu lélekszáma; amelynek következtében nem sérülne meg egy közepes nagyságú város lakosságának megfelelő mennyiségű ember évente, 3540000 fő; a közlekedési balesetek kára pedig nem okozna évi mintegy 50 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget. Tisztelt Országgyűlés! Európában egyedülállóan, Magyarországon 100 balesetből kilenc halállal végződik. Ez azt gondolom, hogy tarthatatlan, és azt gondolom, hogy a KRESZ szabályainak a szigorodását, illetőleg a rendőrsé g szigorúbb fellépését és jelenlétét is aláhúzza, alátámasztja. A közúti közlekedés biztonsága alapvető kérdés. Mi természetesen azt szeretnénk, és gondolom, hogy ebben azonos állásponton vagyunk képviselő úrral, ha az ehhez szükséges feltételek biztosítás ában a rendőrségnek, illetve a rendőri ellenőrzésnek minél kisebb szerepe lenne. Ezt azonban a jelenlegi körülmények között csak nagyon távoli célként fogalmazhatjuk meg. Úthálózatunk a korszerűség és a biztonság elvárható követelményeit általában nem elég íti ki, a nagyvárosokban nincsen elegendő parkolási lehetőség, az elmúlt években pedig éppen a rendőrök utak széléről való eltűnésének eredményeként a közúti közlekedési morál a mélypontra süllyedt, és ez azt gondolom - e tekintetben is egyetértés van közö ttünk , nem tartható tovább. A közlekedésbiztonsági helyzet romlása kényszerítette ki az új KRESZszabályokat, a sebességhatárok csökkentését, a bírság felemelését és a rendőri ellenőrzés fokozását. Tisztelt képviselőtársaim! Azt hiszem, sokakkal együtt ö römmel mondhatom, végre van rendőr az utakon. Bízunk benne, hogy a gyakoribb ellenőrzésnek, a bírság felemelésének is szerepe van abban, hogy ez év első negyedévében 1600zal kevesebb közúti baleset történt, mint az elmúlt év azonos időszakában, és a taval yi adatokhoz viszonyítva 122vel kevesebb állampolgár halt meg a közutakon.
